2008. május 31.
2008. május 27.
2008. május 24.
4. Magyar Képregényfesztivál – Kossuth Rádió 2. (08.05.15.)
A folytatás. Még lesz egy harmadik rész is...
2008. május 23.
2008. május 22.
4. Magyar Képregényfesztivál – Kossuth Rádió 1. (08.05.15.)
Egyelőre az első 10 percet sikerült gatyába rázni – hamarosan következik a folytatás...
2008. május 21.
Így készült... (Az apák bűnei)
Íme egy újabb „Így készült..." poszt, ezúttal a Pinkhell 5. számában megjelent Az apák bűneiből. Arról már volt szó, hogy nincs recept a forgatókönyvírásra, írója válogatja, hogy „csupán" szöveges forgatót készít a rajzolónak és esetleg részletesebb leírásban taglalja a vizuális elképzeléseit, megjegyzéseit – vagy még ettől is eltekint és a rajzolóra bízza a dolgot –, de olyan is előfordul (bár ez a ritkább), hogy konkrét rajzokkal, kompozíciókkal látja el, készíti elő az oldalakat. Én az utóbbihoz tartozom, még azt sem bírtam megállni, hogy a fény-árnyék viszonyokat kihagyjam a forgatóból – nyilván ez azért van, mert magam is inkább rajzoló vagyok. Hogy Graphitnak ez könnybséget vagy éppen ellenkezőleg, túlzott kötöttséget jelentett-e, arról majd ő nyilatkozik... :)
Az alsó sor utolsó két paneljén szépen látszik, hogy a rajzoló sokszor felülírhatja az író elképzeléseit. Ebben az esetben átbeszéltük Graphittal a módosítást, amivel maximálisan egyetértettem, így a két fekvő panel helyett két álló panelbe komponálta a lovas és az asszony közelijét.
Az alsó sor utolsó két paneljén szépen látszik, hogy a rajzoló sokszor felülírhatja az író elképzeléseit. Ebben az esetben átbeszéltük Graphittal a módosítást, amivel maximálisan egyetértettem, így a két fekvő panel helyett két álló panelbe komponálta a lovas és az asszony közelijét.
2008. május 20.
killer csoky
kisvuk-fanok, figyelem! immáron fantasztikus, fiatalos, korszerűen megdizájnolt csomagolású csoky formájában is fogyaszthatjátok kedvenceteket! ha a filmtől nem fordult még ki a gyomrotok, ettől a gusztusos banános-kókuszos csoky-tól garantált a kifordulás! nosza, rohanjon mindenki a bótba, hadd szóljon
2008. május 19.
2008. május 18.
Fesztiválbeszámoló a Zoomon
Villámgyors reakció a még be sem fejeződött 4. Magyar Képregényfesztiválra a Zoom.hu hírportálon. Hála érte a hazai képregény ügye mellett elkötelezett újságírónak, Szabó M. Istvánnak, akitől még azt is megtudhatjuk, hogy a művésznevét oly gyakran váltogató Saban immáron Balaton Barnabásként ér el szép sikereket. :)
(szerk.: Időközben javítva Bardon Barnabásra, viszont így már nem vicces.)
2008. május 15.
Képregényfesztivál a Kultúrházban
A Kultúrház ezúttal Bayer Antalt, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnökét és Halmos Ádámot, a Nyitott Könyvek (Artcomix-sorozat) vezetőjét kérdezte a 4. Magyar Képregényfesztiválról.
Az interjú első felében szó esik Futaki Attila (rajzoló) és Nikolényi Gergely (író) Spirál című képregényalbumáról, mely az elmúlt hetekben jelent meg a Magvető kiadó gondozásában, és a hazai megjelenéssel egyidőben Franciaországban is debütált, a Carabas kiadó jóvoltából.
2008. május 14.
PinkHell 5. - képes ajánló, tartalom
Borító – „Az apák bűnei" nyománrajzolta: Graphit
színek: Zorro de Bianco
Vogel stripekírta: Kemenes Tamás,
rajzolta: Zorro de Bianco
All Star Holidayírta: Szabó Jenõ
rajzolta: Zsoldos Péter
színek: Haránt Artúr
Az apák bűnei
Christianna Brand novellája alapján
írta: Zorro de Bianco
rajzolta: Graphit
Christianna Brand novellája alapján
írta: Zorro de Bianco
rajzolta: Graphit
Pernye: Fõbűn a családban írta: Szabó Jenõ
rajzolta: Felvidéki Miklós
színek: Tikos Péter
A HollóA „Mátyás király és a cseh vitéz" című mese alapján
írta: Jrf
rajzolta: Fritz Zoltán és Tamási Antal
színek: Szűcs Levente
Stripírta és rajzolta: Haragos Péter
Dermafória (2. rész)Craig Clevenger regénye nyomán
írta és rajzolta: Kiss Gábor
Képtelenek – Madárfejű Lajcsi halálaírta és rajzolta: Bardon Barnabás
Melóírta és rajzolta: Fórizs Gergely
színek: Haránt Artúr
Balhé reggelire, avagy a flúgos komagyilkosírta és rajzolta: Lanczinger Mátyás
Hátsó borító – „A Holló" nyománrajzolta: Lanczinger Mátyás
Alfabéta kiállítás a Kartonban
A 2. Magyar Képregényfesztiválon (2006) indult a hagyomány, mely szerint az év legnagyobb képregényes rendezvényén kapják meg az előző év legjobb alkotásaiért járó Alfabéta-díjakat a szerzők. A kitüntetést 30 tagú szakmai zsűri ítéli oda azoknak a munkáknak, amelyek a legnagyobb mértékben járultak hozzá a képregénnyel kapcsolatos előítéletek és tévhitek eloszlatásához.Az idén már hivatalosan is a Magyar Képregénykiadók Szövetsége díjának számító elismerést ezúttal is négy kategóriában osztották ki: a „kép-regény" a hosszú, minimum 20 oldalas, önálló kötetben vagy folytatásokban megjelent munkákat jelöli; a „kép-novella" az ennél rövidebb, 3-19 oldalas, többnyire antológiákban, egyszerre közölt történeteket; a „kép-perc" az 1-2 oldalas, amolyan egyperceseket; a „kép-sor" pedig az angolul comic strip néven ismert képsorokat.
A korábbi években Odegnál Róbert, Fekete Imre, Marabu, Brazil, Vass Richárd és Cserkuti Dávid grafikusok és írótársaik vehették át a kitüntetést. Utóbbi rajzolót kérte fel a fesztivál szervezőbizottsága az idei rendezvény plakátjának a megtervezésére is, amivel az Angouleme-i francia képregényfesztivál mintáját óhajtjuk követni.
A kép-regény kategóriában ugyan évről évre növekszik a jelöltek száma, ám kétségtelenül még mindig itt van a legszűkebb mezőny, hisz csak keveseknek adatik meg, hogy egy kiadó vállalja hosszabb lélegzetű képregények megjelentetését. Az idén a legjobbnak a zsűri a Korcsmáros Péter kiadatlan regénye alapján Bayer Antal forgatókönyvéből készült albumot, az a Gemini-jelentés sorozatot bevezető Ikervadászat című epizódot találta. A kötet rajzolója Fazekas Attila. A második helyet Vass Mihály szerezte meg a Tinglitangóval, míg a harmadik Fekete Imrének a Kretén magazinban megjelent Csak egy átlagos hétfő-je lett.
Sokkal többen pályáztak 2007 legjobb kép-novellájának a címére, így itt több fordulóban is szavazott a zsűri, sőt, még egy előzsűrizésre is sort kerítettünk. A nyertes Gáspár Tamás és Szabó Jenő Parlamenti túlóra című munkája lett, amely eredetileg az október 23-i óriásplakát-kiállításra készült, majd a Pinkhell 4. számában jelent meg. A dobogósok is a Magyar Képregény Akadémia tagjai lettek: Felvidéki Miklós Noname-je és Fritz Zoltán A halál is az iránytűje, amelynek a forgatókönyvét Zorro de Bianco írta Jorge Luis Borges nyomán. A negyedik helyet az év egyik felfedezettje, a szolnoki képregénypályázaton második Vincze Nóra szerezte meg Egy szomorú szörny sztori című történetével.
Hasonlóan széles volt a választék a kép-perc kategóriában, végül „szétlövés" döntött az első kettő között. 2007 Alfabéta-díjasa Kovács Péter, a Panel különszámában megjelent Az ötödik napon című egyoldalasával. Fekete Imrének ezúttal az ezüstérem jutott, a Kreténben közölt Kovács Pistike filmparódiákkal. Harmadik Vass Róbert és Kemenes Tamás Sztív, aki annyira gonosz, hogy az szinte már elviselhetetlen című képregénye, amely előbb a Panel fanzinban, majd nagyobb példányszámban (és színesben) a Kreténben volt olvasható.
Az első két Alfabéta-kiírásban egyeduralkodónak bizonyult Dodókat letaszították a kép-sorok trónjáról bizonyos dróton ülő madarak. 2007-ben a legjobb strip - a Strip lett, Haragos Pétertől, nemes versengésben megelőzve Marabu fura állatkáit. A harmadik Pásztor Tamás Tomstere lett.
Új kategóriával is terveztük bővíteni az Alfabéta-díjakat, amivel az év legjobb címlapját szerettünk volna jutalmazni. Ám három szavazási forduló után is még mindig öt alkotás állt az élen, szinte teljes holtversenyben: ezért a zsűri úgy döntött, hogy mindegyiket oklevélben részesíti. A győztesek Ábrai Barnabás (Panel 5), Felvidéki Miklós (Pinkhell 4), Gáspár Tamás (Pinkhell 3) és Zorro de Bianco (Eduárd 9 és Papírmozi 3).
(Szöveg: Karton Galéria)
2008. május 13.
The Muthaphukkin Real
Mátyás és Graphit lebukott! Az eredeti Budapesti 7 Nap c. újság II. kerületi számában napvilágot látott cikket megtaláltam, és amit Mátyás posztolt lejjebb az hamisítvány. Erőszakosodik az MKA úgy látszik, és Május 17-én és 18-án lesüllyed a bűn világába...
2008. május 12.
2008. május 9.
Bűn lenne kihagyni
"Ha sikerül összevarázsolnom a nyomdaszámlára valót, a Fesztiválra ismét manifesztálódhatok a PinkHell oldalain. Rettegjetek!"
2008. május 8.
2008. május 6.
Frame Up a Kultúrházban
Rózsa Péter (Kultúrház) Bosznai Tibort (Holdudvar) és engem kérdezett a Frame Up kiállításról – és a képregényről úgy általában.
Mátyás király képregénypályázat – VIDEÓK, zsűribeszámolók!
A filmhuTv kamerája a 700 000 forint összdíjazású képregény pályázat díjátadóján járt, ahol a reneszánsz és a képregény kapcsolatát próbáltuk felkutatni Gáros Bernadett, a Reneszánsz Programiroda vezetője, Hegedűs Márton, a pályázat moderátora, Helyey László, a zsűri elnöke, valamint a nyertesek: Gyx (Zabos Csaba / Graphit – MKA) és M (Lanczinger Mátyás – MKA) segítségével:
A zsűri szava: Bayer Antal
Különösen jól sikerült pályázat volt ez. Előzetesen tartottam tőle, hogy az idő rövidsége vissza fogja tartani a grafikusok egy részét, de kellemesen csalódtam a résztvevők számában, és ami még ennél is fontosabb, a pályamunkák minőségében is.
A képregényes pályázatoknál két probléma szokott adódni: vagy az, hogy túl sok kötöttséget tartalmaz a kiírás, vagy az, hogy túl nagy szabadságot enged az alkotóknak. A „Mátyás, a király"-nál úgy látszik, megfelelően voltak adagolva a kötelezők és a szabadon választottak, és ennek köszönhetően több igazán remek, fantáziadús mű készült.
A képregény nehéz üzem, amennyiben mind grafikailag, mind dramaturgialag működnie kell a végeredménynek. Nem elég a kiváló rajztudás és nem elég a sziporkázó ötletek tárháza – a kettőnek egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy igazán élvezetes képregényt kapjunk. Ez a győzteseknél és a helyezettek többségénél össze is jött – nem véletlen, hogy olyan művészekről van szó, akik az elmúlt három-négy évben megteremtették saját maguknak a publikációs lehetőségeket és kiépítették kapcsolataikat más szerzőkkel és a képregénykedvelők törzsközönségével, akiktől folyamatos visszajelzéseket kapnak.
A nyolc díjazott közül hatan a Magyar Képregény Akadémia alkotócsoport tagjai, akik közösen adják ki a Pinkhell magazint. Az MKA éppen a film.hu korábbi, 2004-ben meghirdetett „Vadkelet" pályázatának kapcsán alakult meg az akkori pályázók egy csoportjából. Öröm látni, mekkorát lépett előre azóta ez a társaság, amelyhez közben számos új tag is csatlakozott.
A pályázat közvetve visszaigazolta a Magyar Képregénykiadók Szövetségének tagkiadói által vállalt törekvések értelmét is: ahogy a kiadók köteteiben, úgy a pályaművek között is a képregény szinte valamennyi stílusa képviselte magát, és bizonyította, hogy a magyar képregényrajzolók követik a nemzetközi trendeket és képesek azokat ötvözni a magyar hagyományokkal.
A litera.hu interjúja Bayer Antallal:
A többi zsűritag véleménye:
Filó Vera
A kedvencem Khisztron volt! A feladott mesét hozta, a mai érzést vitte, s vele engem is, és Mátyás edz! Amit a meséből tehát nem tudtam meg (Mér' olyan legyőzhetetlen ez a Mátyás, hm? A legendát hiszem én, de akkor is!) hát most Khisztrontól megtudtam, mer' Mátyás edz, és biztos jól edz, és győz. Bloodgrey imádtam, mert aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, és Bloodgrey az nekem virág. És szerettem vispetya Mátyását, olyan legeredetibb korunk termése-teremtése. Oto figurácskáinak puszi, cuki pofák mind, M-ben a szöveget imádtam, végre egy összeszedett szöveg, szerintem aki képregényt rajzol, írja le a szöveget IS egy külön fehér papírra, sok pályázónál jót tett volna, kihullt volna a fejfájdító felesleg, sok kongó dialóg, meg leírás. Szerettem elefes repülő mosógépét is, mely akit köllött agyonvágott. Pörögtek a pályázók nagyon. Sok apró részlet engem is agyamon-vágott, de mivel az ördög a részletekben lakozik, ezért inkább mi zsűrik figyeltünk az egészre. Őket hívjuk nyerteseknek, az első három helyezettet - mind a 8-at!
Hegedűs Márton aka Moderatore
Minden történet mögött valaki áll.
Az a valaki beszél, vagy kiabál.
A képregény a tölcsér, ami a hangot megnyomja.
Mi pedig nézzük, milyen jó a mangás lány combja.
Szemünk előtt kockák, bennük meg a mese.
Mindenki mást üzen, mást rajzol a keze.
Képet a mesének, meséket a képnek!
A kockákon az igazán jó sztorik átlépnek.
A nézőhöz elérnek. (ezzel haza térnek)
H.M.
Mesterházy Gabi
A Reneszánsz év eseményei közül a képregény pályázat állt a legközelebb a szívemhez, mivel magam is nagy képregényrajongó vagyok. Mindig irigykedve jártam külföldön a nagy comics-áruházakat, értetlenkedve, hogy vajon nálunk hogy-hogy nem vonz tömegeket a műfaj.
Ezért is okozott olyan kellemes meglepetést a pályázatra jelentkezők száma, és főleg a művek színvonala. Azok a munkák tetszettek a legjobban, amelyekben volt valami plusz, valami kis csavar, valami kis képi (esetleg nyelvi) humor, ahol időnként felsikoltottam, hogy „Jézusom-ez-mennyire-jó!"
A téma kötött volt, így a sztorikban inkább azt értékeltem, ha a pályázó könnyedén, tömören tudta kezelni a szöveget, a dialógusokat, frappánsan, nem erőltetve helyezve a történeteket a közeli jövőbe.
Az én kedvencem forig és hardcorevina volt. Forig nyilván azért, mert stílusával a kedvenc képregényeimet idézte fel, a bajvívásban a gyorsulási verseny az Andrássy úton magáért beszél, a színei gyönyörködtettek, az olyan részletek, mint a csókolózó pár a földalatti lejárójában, vagy a két panel közé terpeszpen álló lány pedig lenyűgözött.
Hardcorevina munkájában a Parlament, mint épület átlényegülése mellett a kissé komor színvilág és a panelek közti átmenetek könnyedsége, játéka volt élvezetes.
De imádtam Oto dundi vigyori nagybugyijú alakjait is, és motorofmark lendületét, Gyx és Fafaragás történetvezetését és alakjait.
Egyszóval, a mezőnyt látva kezdem remélni, hogy nemsokára nálunk is tömegek követelik maguknak a hazai szerzők jobbnál jobb képregényeit. Köszönöm, jó mulatság volt!
M. Tóth Géza
Nagyon élveztem a munkákat, sajnálom, hogy a díjátadón nem tudtam résztvenni.
Rövid értékelő gyanánt én csak annyit mondanék, hogy - annak ellenére, hogy néhány fórum, így például a Képregény Akadémia, vagy az Eduárd Képregénybolt már a professzionalitás felé mutat - a magyar képregényalkotók zöme még mindig főleg lelkesedésből, a műfaj iránti szenvedélyből alkot. Különösen igaz ez, ha összehasonlítjuk az itthoni képregényesek karrier-lehetőségeit egy francia vagy egy olasz alkotóéval.
Figyelembe véve ezeket a sajátosságokat, feltűnő, hogy milyen nagy az érdeklődés, és hogy milyen nagy számban születtek kimondottan nívós alkotások, különösen, ami a beadott munkák képi megformálását illeti.
Ráadásul már nemcsak azt lehet elmondani a legjobb pályamunkákról, hogy magas szinten kivitelezettek és műfajszerűek, hanem az igazán kiemelkedőkről azt is, hogy egyéni, senki máséval össze nem téveszthető alkotói stílusuk is van.
A pályázatot nemcsak egynek látom a jól szervezett és sikeres kulturális projektek közül, hanem egy olyan vállalásnak is, amely nagyon sokat segíthet a képregény műfajának az itthoni megerősödéséhez. remélem, hogy lesz folytatása.
A pályázati munkákat hamarosan folytatásban közli az Exit Magazin!
A zsűri szava: Bayer Antal
Különösen jól sikerült pályázat volt ez. Előzetesen tartottam tőle, hogy az idő rövidsége vissza fogja tartani a grafikusok egy részét, de kellemesen csalódtam a résztvevők számában, és ami még ennél is fontosabb, a pályamunkák minőségében is.
A képregényes pályázatoknál két probléma szokott adódni: vagy az, hogy túl sok kötöttséget tartalmaz a kiírás, vagy az, hogy túl nagy szabadságot enged az alkotóknak. A „Mátyás, a király"-nál úgy látszik, megfelelően voltak adagolva a kötelezők és a szabadon választottak, és ennek köszönhetően több igazán remek, fantáziadús mű készült.
A képregény nehéz üzem, amennyiben mind grafikailag, mind dramaturgialag működnie kell a végeredménynek. Nem elég a kiváló rajztudás és nem elég a sziporkázó ötletek tárháza – a kettőnek egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy igazán élvezetes képregényt kapjunk. Ez a győzteseknél és a helyezettek többségénél össze is jött – nem véletlen, hogy olyan művészekről van szó, akik az elmúlt három-négy évben megteremtették saját maguknak a publikációs lehetőségeket és kiépítették kapcsolataikat más szerzőkkel és a képregénykedvelők törzsközönségével, akiktől folyamatos visszajelzéseket kapnak.
A nyolc díjazott közül hatan a Magyar Képregény Akadémia alkotócsoport tagjai, akik közösen adják ki a Pinkhell magazint. Az MKA éppen a film.hu korábbi, 2004-ben meghirdetett „Vadkelet" pályázatának kapcsán alakult meg az akkori pályázók egy csoportjából. Öröm látni, mekkorát lépett előre azóta ez a társaság, amelyhez közben számos új tag is csatlakozott.
A pályázat közvetve visszaigazolta a Magyar Képregénykiadók Szövetségének tagkiadói által vállalt törekvések értelmét is: ahogy a kiadók köteteiben, úgy a pályaművek között is a képregény szinte valamennyi stílusa képviselte magát, és bizonyította, hogy a magyar képregényrajzolók követik a nemzetközi trendeket és képesek azokat ötvözni a magyar hagyományokkal.
A litera.hu interjúja Bayer Antallal:
A többi zsűritag véleménye:
Filó Vera
A kedvencem Khisztron volt! A feladott mesét hozta, a mai érzést vitte, s vele engem is, és Mátyás edz! Amit a meséből tehát nem tudtam meg (Mér' olyan legyőzhetetlen ez a Mátyás, hm? A legendát hiszem én, de akkor is!) hát most Khisztrontól megtudtam, mer' Mátyás edz, és biztos jól edz, és győz. Bloodgrey imádtam, mert aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, és Bloodgrey az nekem virág. És szerettem vispetya Mátyását, olyan legeredetibb korunk termése-teremtése. Oto figurácskáinak puszi, cuki pofák mind, M-ben a szöveget imádtam, végre egy összeszedett szöveg, szerintem aki képregényt rajzol, írja le a szöveget IS egy külön fehér papírra, sok pályázónál jót tett volna, kihullt volna a fejfájdító felesleg, sok kongó dialóg, meg leírás. Szerettem elefes repülő mosógépét is, mely akit köllött agyonvágott. Pörögtek a pályázók nagyon. Sok apró részlet engem is agyamon-vágott, de mivel az ördög a részletekben lakozik, ezért inkább mi zsűrik figyeltünk az egészre. Őket hívjuk nyerteseknek, az első három helyezettet - mind a 8-at!
Hegedűs Márton aka Moderatore
Minden történet mögött valaki áll.
Az a valaki beszél, vagy kiabál.
A képregény a tölcsér, ami a hangot megnyomja.
Mi pedig nézzük, milyen jó a mangás lány combja.
Szemünk előtt kockák, bennük meg a mese.
Mindenki mást üzen, mást rajzol a keze.
Képet a mesének, meséket a képnek!
A kockákon az igazán jó sztorik átlépnek.
A nézőhöz elérnek. (ezzel haza térnek)
H.M.
Mesterházy Gabi
A Reneszánsz év eseményei közül a képregény pályázat állt a legközelebb a szívemhez, mivel magam is nagy képregényrajongó vagyok. Mindig irigykedve jártam külföldön a nagy comics-áruházakat, értetlenkedve, hogy vajon nálunk hogy-hogy nem vonz tömegeket a műfaj.
Ezért is okozott olyan kellemes meglepetést a pályázatra jelentkezők száma, és főleg a művek színvonala. Azok a munkák tetszettek a legjobban, amelyekben volt valami plusz, valami kis csavar, valami kis képi (esetleg nyelvi) humor, ahol időnként felsikoltottam, hogy „Jézusom-ez-mennyire-jó!"
A téma kötött volt, így a sztorikban inkább azt értékeltem, ha a pályázó könnyedén, tömören tudta kezelni a szöveget, a dialógusokat, frappánsan, nem erőltetve helyezve a történeteket a közeli jövőbe.
Az én kedvencem forig és hardcorevina volt. Forig nyilván azért, mert stílusával a kedvenc képregényeimet idézte fel, a bajvívásban a gyorsulási verseny az Andrássy úton magáért beszél, a színei gyönyörködtettek, az olyan részletek, mint a csókolózó pár a földalatti lejárójában, vagy a két panel közé terpeszpen álló lány pedig lenyűgözött.
Hardcorevina munkájában a Parlament, mint épület átlényegülése mellett a kissé komor színvilág és a panelek közti átmenetek könnyedsége, játéka volt élvezetes.
De imádtam Oto dundi vigyori nagybugyijú alakjait is, és motorofmark lendületét, Gyx és Fafaragás történetvezetését és alakjait.
Egyszóval, a mezőnyt látva kezdem remélni, hogy nemsokára nálunk is tömegek követelik maguknak a hazai szerzők jobbnál jobb képregényeit. Köszönöm, jó mulatság volt!
M. Tóth Géza
Nagyon élveztem a munkákat, sajnálom, hogy a díjátadón nem tudtam résztvenni.
Rövid értékelő gyanánt én csak annyit mondanék, hogy - annak ellenére, hogy néhány fórum, így például a Képregény Akadémia, vagy az Eduárd Képregénybolt már a professzionalitás felé mutat - a magyar képregényalkotók zöme még mindig főleg lelkesedésből, a műfaj iránti szenvedélyből alkot. Különösen igaz ez, ha összehasonlítjuk az itthoni képregényesek karrier-lehetőségeit egy francia vagy egy olasz alkotóéval.
Figyelembe véve ezeket a sajátosságokat, feltűnő, hogy milyen nagy az érdeklődés, és hogy milyen nagy számban születtek kimondottan nívós alkotások, különösen, ami a beadott munkák képi megformálását illeti.
Ráadásul már nemcsak azt lehet elmondani a legjobb pályamunkákról, hogy magas szinten kivitelezettek és műfajszerűek, hanem az igazán kiemelkedőkről azt is, hogy egyéni, senki máséval össze nem téveszthető alkotói stílusuk is van.
A pályázatot nemcsak egynek látom a jól szervezett és sikeres kulturális projektek közül, hanem egy olyan vállalásnak is, amely nagyon sokat segíthet a képregény műfajának az itthoni megerősödéséhez. remélem, hogy lesz folytatása.
A pályázati munkákat hamarosan folytatásban közli az Exit Magazin!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
