
Igazán közelről sajnos soha nem sikerült megismernem Zsilvölgyi Csabát. Valahogy mindig elkerültük egymást. '97-ben, mikor illusztrátorként kezdtem dolgozni a Valhalla Páholynak, ő már elhagyta a süllyedni készülő hajót. Konceptesként a játékiparba is az ő helyére érkeztem, és valahogy az MKA-ból is szinte épp csak annyi időre szálltam ki, amíg tagja volt a csapatnak. Azért összefutottunk néha-néha, leveleztünk sokat, volt egy-két közös kiállításunk, és született pár olyan kötet, melyben munkáink egymás mellé kerülhettek - ezekre mindig nagyon jó érzéssel gondolok vissza.
Sajnálom, hogy most már soha nem lesz alkalmam ennél közelebbről megismerni téged, Max. Nyugodj békében.
Sajnálom, hogy most már soha nem lesz alkalmam ennél közelebbről megismerni téged, Max. Nyugodj békében.