Joann Sfar Gainsbourg-filmje már a francia, belga és luxemburgi mozikban. Kíváncsi leszek, nálunk mikor mutatják be. Addig is, olvassuk el Onozó Róbert lelkes filmkritikáját az Origón, valamint lessük meg a pillanatot, amint a nőfaló dalszerző-énekes saját alteregójával találkozik:2010. február 1.
A csúf zsidó zseni, aki szerette a nőket
Joann Sfar Gainsbourg-filmje már a francia, belga és luxemburgi mozikban. Kíváncsi leszek, nálunk mikor mutatják be. Addig is, olvassuk el Onozó Róbert lelkes filmkritikáját az Origón, valamint lessük meg a pillanatot, amint a nőfaló dalszerző-énekes saját alteregójával találkozik:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
6 megjegyzés:
Bakker, ez a Bardot és Gainsbourg rendesen betett. Méghogy a Varjúdombi nyomasztó... :)
:))) Hát, valóban elég sokkoló. Erről a klipről egy „bölcsesség" jutott az eszembe: „A képregény elébünk tesz egy vonalas rajzot, és a hős szájából kijövő légbuborékba annyit írnak: JAJ!" ;)
Egyébként az megvan, amikor a s*ggrészeg Gainsbourg élő adásban beszól Whitney Houstonnak? :P
http://www.youtube.com/watch?v=bMdXi6f5KRg
Ezek a franciák a legdurvább tinglitanglit is megússzák. :D
Ez fájdalmas volt. XDD
És a franciák tényleg bármit csinálhatnak, az kérem alássan izzig- vérig "művészet".
Ez a cucc megszépítette a napomat, szóval valamit csak tudnak :DDD
Csak nekem jut eszembe Gainsbourg alteregójáról az Avatar? Vagy csak az éjszakai fények teszik? Vagy Serge is csak egy a Na'vi volna a naiv lánykák karjaiban...? :)
Most komolyan...
Aki ismer, az tudja, hogy mindenevő vagyok. DE! Az éccakai rajzolás alatt képes voltam Gainsbourg minden albumát végighallgatni, mert a kíváncsiság hajtott. Persze, hiszen vagy tíz éve minden buli, amin részt veszek a „Je t'aime... moi non plus"-al ér véget és kedvelem is igencsak ezt a számot.
ÁM! Hogy ez az ürge a plusz „Bonny és Clyde"-on kívül értékelhető zenét nem tett le az asztalra, arra befizetek.
Cáfoljatok meg, de zeneszerző zseniről kár lenne beszélni. Szegény francia sanzon...
Megjegyzés küldése