Végre a borítók is megszülettek, s ahogy ígértem...Augusztustól pedig a boltokban!
2006. július 17.
Shorter Than Danny DeVito! II.
Végre a borítók is megszülettek, s ahogy ígértem...Augusztustól pedig a boltokban!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
10 megjegyzés:
1. Frankó!
2. A másik háttérrel még jobban néztek ki. (De ezt te is tudod.)
3. A taxin a tábla nagyon ráül DeVito fejére. Olyan, mint egy korona.
4. Ha másfél percesek (sem) a számok, akkor ez egy 16 és fél perces lemez?
"A taxin a tábla nagyon ráül DeVito fejére. Olyan, mint egy korona."
Mert az ott kérlekszépen egy korona - ugye Zorro?
1. Köszi! :)
2. Igen, és ezt az utolsó pillanatban már majdnem cseréltük is, mert nekik is kezdett megtetszeni, viszont a CD korong már pénteken elment a nyomdába kék háttérrel! Megnéztem: az hiperborzasztó lett volna a barna környezetben! :(
3. Azt nem én határoztam meg, hogy mekkorában és hova kerüljön a "törpe", esetleg rá lehet fogni a szarvakat is – úgyis eléggé ördögi! :)
4. Így van! :))
nekem is jobban bejöttek az "eredetiek" (vagyis a barna hátteresek). a de vito-rajznak örültem nagyon.
ez az albumborító viszont egyszerűen: nem szép.
noigen. a keret kicsit dolly rollos lett, de ettől végre elhiszem, hogy mai punklemezről van szó. az eredeti háttér egész egyszerűen túl szép volt a célra. bejön.
én lentebb tettem volna a taxi-lámpát, mert engem zavar, hogy a vonal pont érinti a haja tetejét.
Csak egy kicsinyt lentebb...
Dolly-Roll feeling:
Ahogy létezik keresztény rock is, gondolom, a banda amolyan "happy punk"-ot játszik.
Sokadszorra bizonyosodik be, hogy a megrendelő "hozzáértése" nélkül jobb végeredmények születhetnének. Bár itt szerencsére csak a frankó és a döbbenetesenszuper kategória között mozogtak a lehetőségek.
Annyit felhoznék a megrendelő mentségére, hogy a barnás verziót már én is csak akkor dobtam össze, mikor nagyon bántotta a szemem a figuraterv mögötti fehér háttér!
Mondjuk a Dolly-Roll feeling annyiban találó, hogy egy amolyan klasszikusan dögös, retrós rock'n'roll hangulat - a korhű, és valljuk be, ma már kissé primér dizájn – talán jobban illik a Taxi hangulatához. Mármint a filméhez. (Igaz, az 70-es évek, de ma már ki a fene igazodik ki ezen a tömény eklektikán? :))
Amúgy mennyit szöszöltél a rendszámtáblával?
Azzal a legkevesebbet, mivel beemeltem egy fontot és különböző opacitásokat adtam nekije. :)
És szerencsére azért a korong alatti felületen látszik is majd – a többin nem.
Megjegyzés küldése