A gyömrői Teleki-kastély. Évek óta itt kerül megrendezésre a Rúna tábor, amely izgalmas elfoglaltságokat kínál a szerepjátékok szerelmeseinek, idén immár második alkalommal képregényes programmal színesítve a listát. A Kingpin kiadó tavalyi bemutatkozása után idén az MKA és a Delta Vision képviseltette magát.
A hajnalba nyúló játék romjait eltakarítva lassan kialakítjuk a "standunkat". Ébredeznek, szállingóznak az emberek, indul a rajzolgatás.
Vetítéssel egybekötött előadás is volt.
Beszélgetés a képregények történetéről, kialakulásáról, fajtáiról, a hazai könyvkiadásról és a megkerüheteten Finogenov elvtársról. A kép jobb szélén a tábor egyik szervezője, a nem csak szerepjáték-, de képregényrajongó, hajnalban még cyberpunk, most kissé megfáradt Szrapkó Zsolt támasztja a szekrényt. A Delta Vision kiadót képviselő Járdán Csaba a háziasszonyoknak szóló animálszex hentaik rejtelmes világát ecsetelgeti, miközben kolléganője láthatóan mind messzebb próbál húzódni tőle.
Az előző kép folytatása. Több, mint 30 ember hallgatta végig a legnagyobb figyelemmel az előadásunkat. Talán az eddigi legfigyelmesebb és legérdeklődőbb közönség volt, amellyel találkoztam. Csupa kedves ember, akik egészen zavarba hoztak azzal, hogy hangos tapssal köszönték meg a Pernyés bemutatónkat.
Nem nagyon kellett biztatni a táborlakókat, hogy szálljanak be egy kis jam sessionbe, azonnal forgatókönyvötleteken és képregényoldalakon kezdtek agyalni. Érezhető volt a másnapra tervezett élő Star Wars játék előszele (amelyre rohamosztagosok tucatjait várták Budapestről, és már javában építették a mandalori csatapáncélokat), mert az oldalakon hamarosan Boba Fettek és Jabbák - illetve, mintegy ez utóbbi elfuserált klónjaiként - meztelen, kétmázsás asszonyok kezdtek garázdálkodni.
Mátyással beneveztünk a céllövő versenyre. 3-3 lövésünkből fejenként 3 talált mellé, de Mátyás legalább az íjhúr okozta féltenyérnyi véraláfutást megúszta, amit nekem - több éves tapasztalattal rendelkező mentor híján - nem sikerült.
Miután megtekintettük, hogyan lőnek a nagyok, visszamentünk Mikihez, akit a kastélyban hagytunk, mert ugye rajzolni is kell valakinek.
Miki jól teljesített, egy óra alatt másfél oldal képregényt lenyomott a skiccek mellé.
Emléklapot is kaptunk, melyet a tábor szervezői kézjegyükkel is elláttak. Ez szintén egy nagyon kedves gesztus volt, és ha hozzátesszük, hogy kaptunk csokis-tejszínhabos gofrit, zsírosdeszkát hagymával, kávét, sört és ásványvizet, mellé jó levegőt, szép parkot és egy igazán remek társaságot, nem is rejtjük véka alá, hogy azt reméljük: jövőre is meghívnak majd bennünket.
A gyömrői Teleki-kastély. Évek óta itt kerül megrendezésre a Rúna tábor, amely izgalmas elfoglaltságokat kínál a szerepjátékok szerelmeseinek, idén immár második alkalommal képregényes programmal színesítve a listát. A Kingpin kiadó tavalyi bemutatkozása után idén az MKA és a Delta Vision képviseltette magát.
A hajnalba nyúló játék romjait eltakarítva lassan kialakítjuk a "standunkat". Ébredeznek, szállingóznak az emberek, indul a rajzolgatás.
Vetítéssel egybekötött előadás is volt.
Beszélgetés a képregények történetéről, kialakulásáról, fajtáiról, a hazai könyvkiadásról és a megkerüheteten Finogenov elvtársról. A kép jobb szélén a tábor egyik szervezője, a nem csak szerepjáték-, de képregényrajongó, hajnalban még cyberpunk, most kissé megfáradt Szrapkó Zsolt támasztja a szekrényt. A Delta Vision kiadót képviselő Járdán Csaba a háziasszonyoknak szóló animálszex hentaik rejtelmes világát ecsetelgeti, miközben kolléganője láthatóan mind messzebb próbál húzódni tőle.
Az előző kép folytatása. Több, mint 30 ember hallgatta végig a legnagyobb figyelemmel az előadásunkat. Talán az eddigi legfigyelmesebb és legérdeklődőbb közönség volt, amellyel találkoztam. Csupa kedves ember, akik egészen zavarba hoztak azzal, hogy hangos tapssal köszönték meg a Pernyés bemutatónkat.
Nem nagyon kellett biztatni a táborlakókat, hogy szálljanak be egy kis jam sessionbe, azonnal forgatókönyvötleteken és képregényoldalakon kezdtek agyalni. Érezhető volt a másnapra tervezett élő Star Wars játék előszele (amelyre rohamosztagosok tucatjait várták Budapestről, és már javában építették a mandalori csatapáncélokat), mert az oldalakon hamarosan Boba Fettek és Jabbák - illetve, mintegy ez utóbbi elfuserált klónjaiként - meztelen, kétmázsás asszonyok kezdtek garázdálkodni.
Mátyással beneveztünk a céllövő versenyre. 3-3 lövésünkből fejenként 3 talált mellé, de Mátyás legalább az íjhúr okozta féltenyérnyi véraláfutást megúszta, amit nekem - több éves tapasztalattal rendelkező mentor híján - nem sikerült.
Miután megtekintettük, hogyan lőnek a nagyok, visszamentünk Mikihez, akit a kastélyban hagytunk, mert ugye rajzolni is kell valakinek.
Miki jól teljesített, egy óra alatt másfél oldal képregényt lenyomott a skiccek mellé.
Emléklapot is kaptunk, melyet a tábor szervezői kézjegyükkel is elláttak. Ez szintén egy nagyon kedves gesztus volt, és ha hozzátesszük, hogy kaptunk csokis-tejszínhabos gofrit, zsírosdeszkát hagymával, kávét, sört és ásványvizet, mellé jó levegőt, szép parkot és egy igazán remek társaságot, nem is rejtjük véka alá, hogy azt reméljük: jövőre is meghívnak majd bennünket.
Bejegyzések
