2010. február 25.

Pinkhell előzetes: Solinvictus

„A könnyed kezű, animációs hatású, de teljesen kézi képregényeiről ismert Vincze Nóra (Elinor), Zorro de Bianco megbízható tettestársa, a „tabletes" Zabos Csaba (Graphit) és „a magyar Frank Miller" Hromkó István (Scarface) – ahogy ezt mondták régen – nagy küzdelmek árán bebizonyították, hogy képesek a képregény formanyelvén rögtönözni, legyőzni saját határaikat." – írja NickelADeón a Könyvesblogon.Hogy erre a „titulusra" méltóképpen rászolgáljunk, mindjárt posztolunk is egy kis kedvcsináló előzetest a következő képregényünkhöz, ami a „Solinvictus" címet viseli és a Pinkhell 7. számában jelenik majd meg – ha minden igaz, a májusi Képregényfesztiválra.

A rajzot tegnap küldte át Graphit és annyira megtetszett, hogy azon nyomban kipingáltam.
A sztoriról sok mindent még nem szeretnék elárulni, de az azért nem titok, hogy ismét egy kellemesen nyomasztó horrorral ajándékozzuk meg a kedves olvasókat, ráadásul ezúttal a történetvezetés is könnyedebb, zsánerszerűbb lesz, mint az Orlando esetében.
Hamarosan kész oldalakat is láthattok majd...

2010. február 21.

Fantasyrajongók százezrei várják Futakit

Szűcs Gyula kedvenc pesti romkocsmájában faggatta Futaki Attilát, a Villámtolvaj rajzolóját, akiről az Index interjúban az is kiderül, hogy manapság már csak kávén él, valamint megtekinthetjük a képregény első hivatalos (egyelőre még félkész, színezés nélküli) oldalát is.



2010. február 20.

Fekete humor

2010. február 18.

Jean Baptiste Vendamme

Elégedetlen francia fazon, állatszobrokban utazik. Blogja itt, DeviantArt galériája itt.
Persze dupla (ha nem tripla) öngól kockafejesen bemutatni valakit, aki ráadásul - mint utóbb kiderült - már szerepelt is Fekiéknél. Az igazi gond mégis inkább az, hogy rengeteg mindent kellene magamba fojtanom, ha csak másfél tőmondatban lehetne elintézni a poszt címszereplőjét. Mert igaz, hogy francia, de huzamosabb ideig élt Kanadában és Írországban is. És valóban egy panaszkodós ürge, de ilyen sztorikkal a háta mögött ki ne lenne az. Biztos sokan csinálnak állatszobrokat is (nekem hirtelen csak egy jut eszembe, aki csak azt), de olyan, aki úgy bánik az anyaggal, minta rajzolna vele, mégis 100%-ban szobrok, amik kikerülnek a keze alól, biztos kevés akad.
A blogjából aztán megtudhatjuk, hogy az Artis-Borome Galéria futtatja, a DeviantArtról pedig, hogy 2500 Euró körül juthatunk hozzá egy alkotásához, amiről tudja, hogy sok, de nem ő tehet róla. Dacára, hogy 31 éves, már lehúzott egy tízest az animációs bizniszben, és most egy olyan, a Calgary állatkertben játszódó projekten töri a fejét, amihez zseniális karaktereken kívül még semmi mást nem talált ki, de nagyon reméli, hogy valaki egyszercsak bekopogtat hozzá a Pixartól.

2010. február 16.

Az illusztráció most

2005 és 2007 után a Taschen tavaly is kísérletet tett a világ illusztrációs terméséből elénk tárni egy olyan válogatást, amiből megtudhatjuk, mit is értünk illusztráció alatt manapság. Az online is lapozgatható Illustration Now! 3 szerkesztői ugyanazt a sémát követik, mint amit bármilyen hasonló kiadványnál láthatunk, azaz igyekeznek bemutatni a keresztmetszetét a jelenleg uralkodó stílusoknak és trendeknek a szerintük leginkább minőségi alkotókon keresztül, különbséget talán csak a hangsúlyeltolódás jelent – itt főként a reklám- és a magazin-illusztrációk irányába. Habár tagadhatatlanul vannak minőségi munkák is a könyveben, mégis egyszerre jelenik meg bennem hiányérzet bizonyos területek és képviselőik ignorálása miatt, ugyanakkor a túlzott jóllakottság érzete más, a trendeknek alárendelődött minőségi követelmények által beválogatott alkotók, alkotások láttán. Mivel a kiadvány kétévente jelenik meg, összevetve a három kötetet bátran állíthatjuk, nem sok minden változott az elmúlt hat évben. Tényleg ennyi lenne az illusztráció most?

Sentences: The Life Of MF Grimm

Író: Percy Carey
Rajzoló: Ronald Wimbelry
128 oldal, feketefehér
A képregény kiadói adatlapján le lehet tölteni az első pár oldalt.


Nem írok semmi spoilert, de nem is igen tudnék, mert aki ezt megszerzi, az a fontosabb dolgokat már tudja MF Grimmről. Az információk nem úgy épülnek egymásra, hogy bármilyen előtudás befolyásolná a műélményt. Meglepő módon még a magyar wiki is említést tesz MF Grimmről, de nem meglepő módon eléggé pontatlan, pár helyen meg valótlan dolgokat ír az életrajzában.


Annak, aki nem ismerné, kiről van szó: New Yorkban nőtt fel, egy egyedülálló efróemeriken anya nevelte fel. Gyerekkorában szerepelt a Szezám utcában is (tök érdektelen infó, de: Morgan Freeman vitte be a showba). Később, kamaszkorában elkapta az akkor éppen megszülető hiphop kultúra („I have been a witness to the evolution of hiphop from the beginning”), ezzel szinte egy időben kapcsolatba került az utcai bandákkal. Amikor éppen kezdett beindulni a karrierje, kapott 7 golyót, ami után kómába esett és teljesen lebénult. Ebben a merényletben meghalt a legjobb barátja is. A képregényben elmondott gyógyulás elképesztő akaraterőre és félelmetes élni akarási ösztönre utal. Azt hinné az ember, hogy egy rapper karrierjének jót tesz az, ha meglövik, de ez csak ma van így, a 90-es években ez egyenlő volt minden szerződés felbontásával. Mikor kikerült, elhatározta hogy „nagyon, nagyon gonosz ember lesz”. Folytatta a régi üzletét (drogdílerkedett, és minden más tevékenységet is csinált, ami ezzel jár) aminek az lett a vége, hogy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték . A börtönben elkezdett jogot tanulni, és letornázta az ítéletet 3 évre. 2003 óta szabadlábon van, és arra vár, hogy „valaki egy napon annyira felidegesítse, hogy felálljon a tolószékből”.


Mint azt az eggyel lentebbi poszt kommentjébe írtam: a mű nem tipik gangsta románc, annak ellenére sem, hogy számos helyen megtalálhatók benne annak tipikus építőkövei. Az önéletrajz annak is élvezetes lehet, aki nem tud semmit erről a kultúráról (mármint a hiphopról, nem a bűnözésről persze). Érdemes megemlíteni még azt, hogy egy interjúban azt mondta, először nem érdekelte az ötlet (egy barátja, a Vertigo egyik szerkesztője kereste meg): úgy gondolta unalmas ahhoz az ő élete, hogy írjon róla.


Képregényes szempontból kicsit döcög a mű. Sok helyen túlinformáltak szöveggel a képek, emellett valahol a kép és a szöveg nem is függ össze. A rajzok nem túl egységesek, amit azért is sajnálok, mert Ronald Wimberly az egyik kedvenc rajzolóm, és a képregénynek legalább a fele vizuálisan nagyon ott van - ezek mellett a sutább oldalak még jobban lehúzódnak. Az egészet egyes szám első személyben meséli Grimm, ettől nem olyan zavaró, ha ugyanaz történik a képeken, mint amit már a szövegben is lehet olvasni. Összességében: olyan, mint egy sűrűn illusztrált, egybefüggő narráció, amiben azért van pár olyan oldal, ami képregényes szempontból is élvezetes tud lenni. Ez utóbbiakra érdemesebb bónuszként tekinteni, mintsem elvárásra. Az egyik ilyen gyöngyszem az, ahogyan bemutatta, milyen monoton és céltalan egy drogdíler mindennapja. Ezt be is illesztem alant:


És még egy kis bónusz: A képregényhez készült videó promó.

2010. február 12.

Félre a lófejjel!

Suhajda Emese izgalmas írását az olasz maffia és a képregény kapcsolatáról a hg.hu-n olvashatjátok.


2010. február 11.

Keith Thompson

Ha már Steampunk és alternatív történelem... Pár hónapja figyeltem fel a neten a Scott Westerfeld Leviathan című regényét méltató cikkek sokaságára, amelyek igencsak felkeltették az érdeklődésemet. A regény nem okoz csalódást: valóban kiváló a gépmániás, a csatákban lépegető monstrumokat bevető Clankerek (köztük is elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia), és az ipari forradalmat biológiaival felváltó, állat-gépeket fabrikáló Darwinisták (élükön Angliával) küzdelme egy alternatív I. világháborúban.
A kötet érdekessége, hogy Keith Thompson rendkívül hangulatos illusztrációi díszítik. Ajánlom mindenki figyelmébe mind az olvasmányt (remélem, valamelyik magyar kiadó is felfigyel rá és bevállalja) - mind pedig Thompson weboldalát.

2010. február 8.

Galaktika Steampunk Comix pályázat: Eredményhirdetés

A pénteki zsűrizés hivatalos eredménye megtekinthető a Galaktika oldalán. A felsorolt alkotók már mind győztesnek tudhatják magukat, azaz, amennyiben határidőre elkészülnek munkáikkal, azokat nyomtatásban is viszontláthatják a szeptemberi Steampunk Fesztiválra megjelenő antológiában. Addig viszont a zsűri még egyszer össze fog ülni, hogy a kész képregények alapján eldöntse, melyik alkotásnak ítéli a képzeletbeli arany-, ezüst- és bronzérmet.
A képen az egyik sikeresen továbbjutott pályázó, Balla Krisztián munkája látható.

2010. február 7.

HAKNI_03 - VÁGOTT ANYAG

Csacsonak hála, felkerült a netre a 2010. február másodikai RTL KLUB „Reggeli" című műsorának vágott anyaga. A pár bejegyzéssel lentebb látható, fiatalos fotóhoz képest, itt felettébb idősnek és kövérnek tűnök. Persze a tv-ben minden sokkal nagyobbnak tűnik, ráadásul szerintem Csacso szélesvásznú opcióban vette fel a műsort.

A magyar képregény válogatáskazettája

„(...) Az első tételnek igazán dögösnek és figyelemfelkeltőnek kell lennie. Erre tett kísérletet a Magyar Képregény Akadémia két tagja, a Szabó Jenő-Haránt Artúr író-rajzoló páros, „Lóerő, Lóhalál” címmel."
Tungsram777 kritikáját a Könyvesblogon olvashatjátok a Nero Blanco Comix legfrissebb, ötödik számáról.

2010. február 5.

"Amiben még nagyok vagyunk, az a képregény"

A Reggeli (RTL Klub) után a Nappaliban (m1) is a képregényről volt szó. A poszt alján – vagy, ha nem menne, akkor ide kattintva – 15:18-tól nézhető meg a beszélgetés.



2010. február 4.

Kétszeresen unikum

„Az Unicum illusztrációk című album egyedülálló a maga nemében. Ellentétben a reklámokhoz kapcsolódó kötetek túlnyomó többségével, középpontjában nem a heves fogyasztásra ingerlő kész hirdetések állnak, hanem a létrehozásukban közreműködő (alkalmazott) grafikus: Cserkuti Dávid, a hazai reklámszcéna egyik legkeresettebb figurája."

Kemenes Tamás cikkét a Népszabadság Online-on olvashatjuk.

2010. február 3.

HAKNI_02 - COMIC SPEECHek

A beígért 2 ComicSpeech. A hely-idő-körülmény tényezőkbe ennyi fért bele... Úgy is a látványosságra mentünk rá, ez inkább alibi képregény volt.

A felnőtt tartalomért pedig klikk a 25-ös karikára:

2010. február 2.

HAKNI - RTL KLUB

Fritz Zoli páros karikatúrája

Haragos Péter rajzai

Péter: work in progress....

Az emo-imitátor képregényes

Aki hangra és (mozgó)képre is vágyik, az ide kattintva megnézheti az RTL KLUB Reggeli című műsorában vendégeskedő MKA tagokat (15:36-tól). (Később még jönnek a comic speechek is...)

2010. február 1.

A csúf zsidó zseni, aki szerette a nőket

Joann Sfar Gainsbourg-filmje már a francia, belga és luxemburgi mozikban. Kíváncsi leszek, nálunk mikor mutatják be. Addig is, olvassuk el Onozó Róbert lelkes filmkritikáját az Origón, valamint lessük meg a pillanatot, amint a nőfaló dalszerző-énekes saját alteregójával találkozik:



Végezetül egy kis bónusz – az eredeti Bardot és Gainsbourg a Comic Stripben: