Hellboy halott

Nyugodjon békében Jeff Jones

Frank Frazetta egyszer azt mondta, Jeffrey Catherine Jones a legnagyobb élő festő. Most már együtt dolgozhatnak valami közös, túlvilági vásznon, miután a mai napon az idős hölgy követte Franket, alig egy évvel annak halála után.

Nyugodj békében, Max

Igazán közelről sajnos soha nem sikerült megismernem Zsilvölgyi Csabát. Valahogy mindig elkerültük egymást. '97-ben, mikor illusztrátorként kezdtem dolgozni a Valhalla Páholynak, ő már elhagyta a süllyedni készülő hajót. Konceptesként a játékiparba is az ő helyére érkeztem, és valahogy az MKA-ból is szinte épp csak annyi időre szálltam ki, amíg tagja volt a csapatnak. Azért összefutottunk néha-néha, leveleztünk sokat, volt egy-két közös kiállításunk, és született pár olyan kötet, melyben munkáink egymás mellé kerülhettek - ezekre mindig nagyon jó érzéssel gondolok vissza.
Sajnálom, hogy most már soha nem lesz alkalmam ennél közelebbről megismerni téged, Max. Nyugodj békében.

Megszűnik a Kultúrház

Nyilvánvaló naivitás volt azt gondolni, hogy ezúttal másképp lesz, és a kormányváltás nem hat ki a köztévé kulturális műsoraira (is). Egy olyan műsort szüntetnek most meg, amiben úgy érezhettük, a képregény szerves része a magyar kultúrának. Egy műsort, ahol sokszor vendégeskedtünk, és lassanként nem valamiféle csodabogárként, hanem egy magára találni igyekvő művészeti ág képviselőiként bántak velünk. Egy olyan műsort, ahol nem kellett minden alkalommal onnan kezdeni, hogy mi is az a képregény, és mit lehet kezdeni vele.

A tényekhez hozzátartozik, hogy ez a Kultúrház már egy ideje nem az a Kultúrház volt: a napi programból heti lett, a főműsoridőből "értelmiségi" főműsoridő, kisebb stáb, kevesebb riporter, rövidebb anyagok... aztán mostanra teljesen elfogyott.

A Kultúrház legnagyobb érdeme talán az érzés volt, amit adott: hogy a kultúra a mindennapok elválaszthatatlan része. Az általa teremtett közegben könnyebb volt hinni a hazai képregény jövőjében és Magyar Képregény Akadémiában, aminek az elmúlt éveit valamilyen módon végigkísérte a műsor. Valószínűleg ez a személyes motívum az oka, hogy az indokoltnál némileg drámaibb lett a poszt hangvétele.

A megszűnés hátteréről a comment:comon lehet olvasni.

R.I.P. Harvey Pekar

Ilyen hírekért nem szivesen jön fel az ember az internetre. 4 napja hunyt el Harvey Pekar aki számomra az egyik legérdekesebb figurája volt az underground, autobio képregényeknek.

Ezzel a 2 perces firkával próbálok méltatlan emléktáblát állítani az itthon aligha ismert írónak.

Nyugodjon Békében Frank Frazetta

(1928. február 9. – 2010. május 10.)

Az utolsó Kretén

Úgy illik, hogy az Oposszum, a Képregény.net, az Index, Marabu blogja és a főszerkesztői nekrológ után mi is elbúcsúzzunk a laptól. Szerintem itt mindenkinek volt valamikor valamilyen kapcsolata az elhunyttal. Reménykedjünk egy intelligensen humoros feltámadásban.

Dargay Attila (1927-2009)

Dargay Attila 1927-ben született Mezőnyéken. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után egy ideig a Nemzeti Színházban dolgozott díszletfestőként, majd 1951-ben került a rajzfilmgyártásba. 1957-től rendez rajzfilmeket, megszámlálhatatlanul sok alak fűzödik a nevéhez.

Hivatalosan 1988-ban vonult vissza, de még a 90-es években is rendezett. Utolsó rendezése 1994-ben A préri pacsirtája volt, de ezután még elvállalta 1996-ban A hetedik testvér forgatókönyvének megírását. Azóta visszavonultan élt, mint mondta, ő a hagyományos technika híve, a 3D-s világ már nem foglalkoztatja. Számos díjjal tüntették ki, Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész, 2006-ban életműdíjat kapott.

82 éves volt.

In memoriam Jimy

Elhunyt Jimy.

Nem tudom pontosan, hogy és mikor halt meg, mert a "képző" óta nem találkoztunk, de mégis a barátom volt, egy olyan, akivel ha bárhol, bármikor találkozunk, úgy tudunk beszélgetni tovább, mintha öt perce váltunk volna csak el.

Jó utat, Jimy, és viszlát egy következő leszületésben.

Ezt a tanulmányt akkoriban készítettem róla. Egy beszélgetésünk kapcsán azt találtam ki, hogy annyira ellenzéki, hogy negatívban festettem meg, így a fotó negatívon lett pozitív. Valamikor a nyáron véletlen találtam rá a képre, és megnéztem visszaforgatva.
A teljes megemlékezésemet róla a blogomon találjátok.

In memoriam: Heath Ledger (1979-2008)

In memoriam: Heath Ledger (1979-2008)

R.I.P. Dave Cockrum (1943-2006)

A napokban hunyt el egyik kedvenc képregényrajzolóm: Dave Cockrum.

A 70-es években új életet lehelt a Marvel kiadó már szinte unalmassá vált karaktereibe. Számos új karakter is az ő nevéhez fűződik: pl. az "X-men Univerzum" nagy része, a "Starjammers", stb.
Ezekért 1 cent jogdíj honoráriumot se kapott a kiadótól.
Felesége elmondása szerint Dave a moziban könnyes szemekkel nézte végíg az X-men filmeket - nem keserűségből, csak mert viszontláthatta a "saját" karaktereit a filmvásznon.