Különleges képregények egy más világról

„A Vis Major kávézó pincetermeiben különös hangulat uralkodik, talán éppen ezért esett erre a helyre a 12. LMBT Fesztivál szervezőinek választása. A Szent István körúti találkozóhely félhomályában különleges képregény-kiállítást láthatnak az érdeklődők.

A tárlaton a meleg tematikát és a meleg alkotókat ismerhetjük meg a képregény "történelmét" vizsgálva. A válogatásban számos amerikai, európai és japán alkotás szerepel. Utóbbi ország esetében rengeteg információt kapunk a homoszexualitás kérdéséhez való viszonyulásról, annak elfogadásáról, illetve a különböző nevezetes munkákról. Megtudhatjuk például, hogy a szigetországban mindig is máshogy kezelték ezt a kérdést, mint "Nyugaton", sohasem ítélték el, és morális kérdést sem csináltak a dologból. Az olyan egynemű közösségekben pedig, mint például a szamurájok vagy a buddhista szerzetesek, bevett gyakorlatnak számított, és (shudou elnevezéssel) gyakran része volt a mester-tanítvány kapcsolatnak. A japánok körében a leszbikus szerelem ugyan sohasem kapott akkora visszhangot, mint a férfiak szerelme, de ahhoz is elfogadóan viszonyultak. A szigetország eme szabad légköre a 19. század végén, a viktoriánus erkölcsök elterjedésével változott meg, ekkor a shudou gyakorlata is eltűnt.

Persze a számos tényszerű ismeret mellett igazi képregényeket is láthatunk a Vis Majorban. A méretben felnagyított alkotások között kiragadott részleteket éppúgy találunk, mint teljes, összefüggő képsorokat. Ilyen hosszabb sorozatban mutatják be például Zorro de Bianco Szivárvány köz című alkotását, amely az első melegképregény volt Magyarországon. A Zorro megrajzolta figurák többnyire esetlenek, kissé ostobák és felettébb viccesek. Azon kívül azonban, hogy a saját nemükhöz vonzódnak, semmiben sem különböznek a heteroszexuálisoktól. A harsány, kitárulkozó alakok mellett természetesen megjelenik a félénk, kispolgári, valamennyire még önmaga előtt is titkolózó figura is, s ez a kettősség adja végül a képregény eredetiségét.

Különösen érdekesek azok a rövidke, egyoldalas rajzok, amelyeken a formák komolyabb érzésekkel vegyülnek. Az egyik alkotáson például a következő felirat olvasható: "Ne, te hülye ostoba barom! Nézz körül… Ez az utca, ez a nappal, ez a szégyen, ez a bezártság, ez a csend." Valószínű, hogy a saját neméhez vonzódó legtöbb ember fejében legalább egyszer megfordulnak hasonló gondolatok.
A kurátorok láthatóan fontosnak tartották, hogy ezt az érzelmi oldalt is bemutassák, tehát valószínűleg még korántsem vagyunk annyira toleránsak e kérdésben, mint hisszük. Pedig azon a rajzon csak két kéz szeretne összeérni."

fzs

Vis Major kávézó – a kiállítás még július végéig megtekinthető.
Budapest, Szent István krt. 2.

(A cikk a Magyar Hírlap honlapján olvasható. További cikk a fesztiválról a Kultura.hu-n, szintén megelmlíti a képregényes szekciót!)