„Az én nevem Zsuzsi. Hogy vagy?”

Az ember ránéz a borítóra, kicsordul a nyála, és azt mondja: nekem ez kell! Mert csak úgy üvölt róla a szándékos olcsóság, a totális ponyva, a tömény hangulat, és ez a retros gagyiság ráadásul úgyis újra divatba jött a Grindhouse-nak hála. Szóval soha jobbkor, itt van nekünk Felvidéki Miklós képregénye, melynek ihletője Johnny Cash jól ismert dala volt (A Boy Named Sue) – és nem, korántsem tökéletes, de mégis: öröm kézbevenni, végigvigyorogni, itt-ott felröhögni, és hibái ellenére is ámuldozni csodás stílusán. Kapunk tökös csávót, kemény bunyót, mexican standoffot és ’50-es évekbeli Amerikát, épp csak annyit, amennyi kell belőle – ja, és kapunk Johnny Casht is. Máris ígéretes, nem igaz?

Olórin Zsuzsi-kritikája a Képregény.Neten folytatódik...