2008. május 22.

4. Magyar Képregényfesztivál – Kossuth Rádió 1. (08.05.15.)


Egyelőre az első 10 percet sikerült gatyába rázni – hamarosan következik a folytatás...

8 megjegyzés:

Cserkuti írta...

Zorro, te nem vagy normális! :)))
Király lett!

Szabó Jenő írta...

Köszi az alternatív rádiózás eme úttörő példányát. :)

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

:)) Még a héten elkészül a folytatás is, amelyben Cserkuti úr elmagyarázza a hallgatóságnak, hogyan lehet lerajzolni egy húslevest. ;)

Csacso írta...

És a pontatlan adatokat ki javítja ki?
Olyan adat, hogy:
„50 es évekig tilos volt” (képregényt kiadni)…

A tyúkleves is érthető-hasonlat, azért kíváncsi vagyok Dávid, hogy adja meg a „tiszteletet” :)

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Hát, javítani egy felvételen ilyen értelemben nem tudok, ami elhangzott, elhangzott... :)

Már a YouTube-on is írta valaki, hogy tisztelettel tekint ugyan Zórádra, de enyhén szólva is butaság a „tyúkleves-hasonlat". Hiszen a regényben sem érezzük az illatát, az ízét, de még egy filmben sem, mégis ábrázolva van. Minden művészeti ág a saját eszközeivel igyekszik érzékeltetni a dolgokat, márpedig a képregénynek sem szegényesebb az eszköztára a filménél.
Ugyanolyan butaság, hogy a képregényben csak cselekményt lehet ábrázolni. Nagyon is lehet érzékeltetni egy hangulatot, miliőt, kifejezni egy gondolatot, aspektust olyan képekkel, kivágásokkal, ritmussal, rajzstílussal stb., amelyeken nincs is élő szereplő és gyakorlatilag nem egy cselekményt látunk, mert az is valamilyen módon történés, időben és térben „terjeszkedik", megnyilvánul. Amikor pl. a Pinkhell egyes „elvontabb" darabjain a klasszikus történetvezetést kérik számon, éppen erről feledkeznek el. Persze, nyilván kevesebb az olyan film, regény v. képregény, ami egy bensőbb, a képi, vágási, ritmikai szekvenciákkal egy követhető ikonográfiát épít fel, de a lényeg, hogy ugyanannyira érvényes, kifejező lehet, mint a cselekményes mű, igaz, több aktivitást, érzékenységet és kísérletező kedvet követel meg az olvasótól.

Cserkuti írta...

Az általad taglaltakból és abból, amiről Ernő bácsi beszélt születhet a minden tekintetben működő képregény. Persze abból a nyersanyagból, és gondolkodásmódból, amit Cs. Horváthtól kapott, érthető, h csak így láthatta a dolgokat.

Haránt Artúr írta...

nem tartozik témához de a végén nekem ez volt a kedvencem:

-Két fiú unokám van sajnos... - mondja a betelefonáló néni.
-Mé' sajnos?? - riporter visza hirtelen.

ezen én jót nevettem :D nem lhet tudni, hogy félreérthetően fogalmazott, vagy tényleg lányokat szeretett volna :D

volt valami régi rádiókabaré, nemtom már ki énekelte: "megszülettem ez jó jel, de fiú lettem ez nem jó jel"

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Terry Black rádiókabaréban kezdett? Nekem nem is mondta... :P