Elég nagy érdeklődés övezte az immár harmadik alkalommal megrendezett 24 órás képregényrajzolást, amin idén először magyar szekció is részt vett. Az MKA színeiben induló Graphitnak tettem fel néhány kérdést a frissen szerzett tapasztalatairól.
Először is gratulálok a képregénymaraton sikeres teljesítéshez és a kész anyag színvonalához! Hogy vagy? Sikerült már kipihenni magad?
- Nagyjából igen.
Mivel készültél a versenyre? Nagyobb kávé- és energiaital-raktárkészlettel?
- Különösebben nem készültem, pechemre vasárnapról hétfőre is akadt egy sürgős munka, így kipróbálhattam az éjszakázást. Egyébként ez elég gyakran előfordul velem, főleg azért, mert éjjel jobban szeretek dolgozni. Szóval a készülés annyi volt, hogy hétfő este fél tizenegytől aludtam másnap délig.
Hogy bírtad? Volt holtpont, mikor úgy érezted, kész, feladod?
- Nem, holtpont nem volt. Egyedül egy kis megtorpanás, mikor Zorro úgy döntött, hogy félbehagyja (szerk: az öt hazai indulóból végül hárman értek célba). Addig jobban működött, mert Skype-on tartottuk a kapcsolatot, és körülbelül egyforma tempóban is haladtunk. Próbáltam egy ideig győzködni, hogy folytassa még, hisz nincs tét, de hiába. Mindenesetre szerintem nagyobb lett volna az öröm, ha õ is befejezi az egészet. Sajnáltam, hogy feladta. Én eleve úgy indultam, hogy annyit rajzolok, amennyit sikerül, de az jó legyen - mivel nem volt tét.
Nem volt tét? Tehát nem lettél volna csalódott, ha csak 17 oldalt teljesítesz? Vagy kilencet?
- Mondjuk, tíz alatt csalódott lettem volna. De például, azt hiszem, a 17 oldal, plusz első-hátsó borító fázisnál - mikor a fickó fekszik, mellette a kép -, nagyon gondolkodtam, hogy ez így is elég kerek, megyek aludni.
Átgondoltad előre, hogy fogod csinálni, volt kész stratégiád?
- Stratégiának azért nem nevezném. Inkább ötletek. Próbálgattam karaktereket rajzolni skicc nélkül, meg egy-két képsort, amit kis átalakítással bármilyen sztoriba be lehet illeszteni. De ennek ellenére mikor kiírták, hogy annyi a megkötés, hogy múzeumban játszódjon, elég rendesen leblokkoltam. Szerintem ez elég statikus téma. Egyébként látszik az alkotásokon, hogy zömében mindenki valami rablásos cselekményt választott, hogy legyen egy kis akció.
Volt bármilyen segítséged?
- Zorro segített egy-két képet találni a neten, és persze a feleségem is támogatott, ameddig ébren volt. Meg hát ő főzte a vacsorát.
Milyen technikával, milyen eszközökkel dolgoztál?
- Digitalizáló táblát használtam.
Most látom csak, hogy Macen dolgozol.
- Ez nem igazi Mac, csak van egy fajta, ami fut PC-n, az van feltelepítve. Nekem se teljesen világos, de jobban funkcionál, mint a Windows. Photoshopot használtam. Semmi extra brush. Az alap kör alakú ecsetet kicsit összenyomtam, hogy függőleges irányban vastagabb, vízszintesen kicsit vékonyabb vonalat húzzon. Alapból a nyomásérzékenység is be volt kapcsolva, de az is csak a vonalvastagságra.
Ha balkezes vagy, hogy-hogy a jobb oldalon tartod az egeret?
- Ezt még nem sikerült megfejtenem, de az ollót és az egeret csak jobb kézzel tudom használni, ezen kívül minden mást ballal csinálok. Hasznos, mert egyszerre tudom használni az egeret meg a tollat.
Ezen a képen (felső fotó) egy szürkés háttérre rajzolsz rá feketével. Használtál layereket?
- Amelyik rajz jól sikerült, és többször nem változik a kamera nézőpontja, akkor időnyerés céljából egy új layeren megrajzolom a változást, és kitakarom a régi rajzról a felesleget. Ezt inkább a rajzfilmeknél alkalmazzák, rétegrebontásnak nevezik.
Milyennek értékeled a saját munkádat és a többi indulóét, persze amit sikerült megnézned?
- A többiek munkájából kitűnik, hogy külföldön azért más színvonalon van a képregényrajzolás. Sok jó munkát láttam. Meglepő módon a sajátommal is meg vagyok elégedve. 90%-ban olyan lett, mint ahogy elképzeltem.
A szintén résztvevő Jouvray Jérôme képregényében a tiédhez kísértetiesen hasonló a kezdés.
- Azt nem állítottam, hogy eredeti az ötletem, viszont ő inkább a humor felé tolta az eseményeket. A rajzai… erre mondtam, hogy egyszerűen profik: nincs vonalkeresgetés, karakterelrajzolás stb. Az indulók közül a Boulet nevü rajzoló az egyik kedvencem.
Szerencséd volt a határidő kitolásával.
- Az ilyen dolgokat sosem tartom fairnek, de rutinból tudom, hogy mindig van egy utolsó utáni határidő. Szerintem - mivel különösebb tét nem volt - inkább az volt a cél, hogy minél több munka elkészüljön. Egyébként valóban sokszor elérhetetlen volt az oldal túlterheltség miatt.
Egyszeri alkalom volt, vagy kipróbálod máskor is?
- Hangulat kérdése, de most, így hirtelen inkább azt mondom, hogy nem. Azt az egy következtetést azért levontam, hogy egy nap alatt nagyjából annyi képregényt rajzoltam most meg, mint eddig egész életemben.
Update: Az interjút már a Képregény.neten is megtaláljátok.
Először is gratulálok a képregénymaraton sikeres teljesítéshez és a kész anyag színvonalához! Hogy vagy? Sikerült már kipihenni magad?- Nagyjából igen.
Mivel készültél a versenyre? Nagyobb kávé- és energiaital-raktárkészlettel?
- Különösebben nem készültem, pechemre vasárnapról hétfőre is akadt egy sürgős munka, így kipróbálhattam az éjszakázást. Egyébként ez elég gyakran előfordul velem, főleg azért, mert éjjel jobban szeretek dolgozni. Szóval a készülés annyi volt, hogy hétfő este fél tizenegytől aludtam másnap délig.
Hogy bírtad? Volt holtpont, mikor úgy érezted, kész, feladod?
- Nem, holtpont nem volt. Egyedül egy kis megtorpanás, mikor Zorro úgy döntött, hogy félbehagyja (szerk: az öt hazai indulóból végül hárman értek célba). Addig jobban működött, mert Skype-on tartottuk a kapcsolatot, és körülbelül egyforma tempóban is haladtunk. Próbáltam egy ideig győzködni, hogy folytassa még, hisz nincs tét, de hiába. Mindenesetre szerintem nagyobb lett volna az öröm, ha õ is befejezi az egészet. Sajnáltam, hogy feladta. Én eleve úgy indultam, hogy annyit rajzolok, amennyit sikerül, de az jó legyen - mivel nem volt tét.
Nem volt tét? Tehát nem lettél volna csalódott, ha csak 17 oldalt teljesítesz? Vagy kilencet?
- Mondjuk, tíz alatt csalódott lettem volna. De például, azt hiszem, a 17 oldal, plusz első-hátsó borító fázisnál - mikor a fickó fekszik, mellette a kép -, nagyon gondolkodtam, hogy ez így is elég kerek, megyek aludni.
Átgondoltad előre, hogy fogod csinálni, volt kész stratégiád?
- Stratégiának azért nem nevezném. Inkább ötletek. Próbálgattam karaktereket rajzolni skicc nélkül, meg egy-két képsort, amit kis átalakítással bármilyen sztoriba be lehet illeszteni. De ennek ellenére mikor kiírták, hogy annyi a megkötés, hogy múzeumban játszódjon, elég rendesen leblokkoltam. Szerintem ez elég statikus téma. Egyébként látszik az alkotásokon, hogy zömében mindenki valami rablásos cselekményt választott, hogy legyen egy kis akció.
Volt bármilyen segítséged?
- Zorro segített egy-két képet találni a neten, és persze a feleségem is támogatott, ameddig ébren volt. Meg hát ő főzte a vacsorát.
Milyen technikával, milyen eszközökkel dolgoztál?
- Digitalizáló táblát használtam.
Most látom csak, hogy Macen dolgozol.
- Ez nem igazi Mac, csak van egy fajta, ami fut PC-n, az van feltelepítve. Nekem se teljesen világos, de jobban funkcionál, mint a Windows. Photoshopot használtam. Semmi extra brush. Az alap kör alakú ecsetet kicsit összenyomtam, hogy függőleges irányban vastagabb, vízszintesen kicsit vékonyabb vonalat húzzon. Alapból a nyomásérzékenység is be volt kapcsolva, de az is csak a vonalvastagságra.
Ha balkezes vagy, hogy-hogy a jobb oldalon tartod az egeret?
- Ezt még nem sikerült megfejtenem, de az ollót és az egeret csak jobb kézzel tudom használni, ezen kívül minden mást ballal csinálok. Hasznos, mert egyszerre tudom használni az egeret meg a tollat.
Ezen a képen (felső fotó) egy szürkés háttérre rajzolsz rá feketével. Használtál layereket?
- Amelyik rajz jól sikerült, és többször nem változik a kamera nézőpontja, akkor időnyerés céljából egy új layeren megrajzolom a változást, és kitakarom a régi rajzról a felesleget. Ezt inkább a rajzfilmeknél alkalmazzák, rétegrebontásnak nevezik.
Milyennek értékeled a saját munkádat és a többi indulóét, persze amit sikerült megnézned?- A többiek munkájából kitűnik, hogy külföldön azért más színvonalon van a képregényrajzolás. Sok jó munkát láttam. Meglepő módon a sajátommal is meg vagyok elégedve. 90%-ban olyan lett, mint ahogy elképzeltem.
A szintén résztvevő Jouvray Jérôme képregényében a tiédhez kísértetiesen hasonló a kezdés.
- Azt nem állítottam, hogy eredeti az ötletem, viszont ő inkább a humor felé tolta az eseményeket. A rajzai… erre mondtam, hogy egyszerűen profik: nincs vonalkeresgetés, karakterelrajzolás stb. Az indulók közül a Boulet nevü rajzoló az egyik kedvencem.
Szerencséd volt a határidő kitolásával.
- Az ilyen dolgokat sosem tartom fairnek, de rutinból tudom, hogy mindig van egy utolsó utáni határidő. Szerintem - mivel különösebb tét nem volt - inkább az volt a cél, hogy minél több munka elkészüljön. Egyébként valóban sokszor elérhetetlen volt az oldal túlterheltség miatt.
Egyszeri alkalom volt, vagy kipróbálod máskor is?
- Hangulat kérdése, de most, így hirtelen inkább azt mondom, hogy nem. Azt az egy következtetést azért levontam, hogy egy nap alatt nagyjából annyi képregényt rajzoltam most meg, mint eddig egész életemben.
Update: Az interjút már a Képregény.neten is megtaláljátok.
Bejegyzések
57 megjegyzés:
asszem Fórizs Geri is jobb kézzel használja az egeret balkezes létére.
az utolsó mondatra: ezek szerint ezen kívül csak annyi Graphit képregény van ami a Pinkhellben is van??
várjunk, hirtelen kérdeztem, csak bekavart az utolsó mondat. a három Pinkhelles sztori az 10 oldalnyi plusz az 56os 6 oldal (nem is szokványos méretben): az eddig 16. meg a 6 oldal Mátyáoss képragény pályázat az 22
végülis lehet van benne valami. ez az arány úgyis fog változni ha kijön végre a Mátyás királyos kötet. jöhetnek még Graphit cuccok bőven!
Mégegyszer gratula, Graphit - és köszi az interjúért, Dávid!
Persze aki egyszerre tudja használni az egeret és a tollat... így könnyű :)))
" így hirtelen inkább azt mondom, hogy nem. Azt az egy következtetést azért levontam, hogy egy nap alatt nagyjából annyi képregényt rajzoltam most meg, mint eddig egész életemben."
árrrghhhhh :-(
most ezt így miért, értem én hogy 24 óra alatt ez hajtós, de hát ott a végkövetkeztetés is utána közvetlenül. De mondjuk 4 hétre elosztva nem lenne olyan borzalmas megterhelő és mégiscsak lenne havonta egy füzetre való. Mindenestre gratulálok.
H
Nagyszerű interjú – köszönjük, Dávid, Graphit! (Akár rendszert is lehetne csinálni ebből a jövőben.)
Egy kissé meg is lepődtem, hogy a kiszállásom Graphitnak némi megtorpanást jelentett. Örülök, hogy csak pillanatnyit. :I
Egyébként meg egyetértek Henrikkel, ha ilyen tempóra vagy képes, legalább egy kéthavi ff sorozatot érdemes lenne elindítani. Tudom, író... :)
Gratula még egyszer!
Ez így nem ér!
Zorro egyetért velem. Tessék szépen vitázni velem!!
H
Nagy-nagy gratuláció az alkotáshoz! Örülök, hogy sikerült és ilyen minőségben befejezni! Dávidnak köszönet, hogy létrehozta ezt az interjút! Mivel telhetetlen vagyok, én még szívesen látnék alkotás közbeni képeket ;)
Gondolom a havi/2havi 22+-n oldalak árát Henrik és Zorro fizeti?
Nekem vicces, hogy a digitábla majdnem akkora mint a monitor :)
Szerintem H kicsit félre értetted a vég következtetést pont azt akartam mondani, hogy ha van kellő motiváció
akkor sokkal hatékonyabbá válik az ember. Egy ff félig undergroundos sorozatot könnyen el lehetne inditani,
de a további hozzászólások is jó irányban tapogatóznak mert kéne történet meg heti négy öt oldal az sajnos legalább fél munkaidőt elvesz
és sajnos anyagias világban élünk:((
Erre legjobb példa Max Bunker és Magnus Alan Ford cimű sorozata ami sajnos Magyarországra a mái napig nem érkezett meg, pedig nálunk a nyolvanas években generációk nöttek fel rajta. Pl. Kusturica Macskajaj cimű filmjében mikor a roma gengszterek felakasztják a vasúti sorompóra a baktert a pénzzel teli táskával majd
elbújnak a fűben a bal oldali gengszter kezében látható a képregény
"The film is strongly inspired by an influential Italian comics series, Alan Ford by Roberto Raviola and Luciano Secchi. In a scene of the film you can clearly see one of the characters reading an issue of the Yugoslavian version of Alan Ford."(www.nationmaster.com/encyclopedia/Black-Cat,-White-Cat)
üdv
Graphit
öff: csak engem lepett meg, hogy csak úgy, szép csendesen (nyista reklám) "belájtolódott" a blog-dizájn? nem mondom, hogy nem tetszik, csak meglepődtem, hogy varázsütésre átszürkült a küllem a megszokott fekete helyett...
mondtam is magamban: JÉÉ!
Nem, engem is meglepett elsőre – azt hittem, valami rosszul töltődött be. :)
Nekem tetszik, hogy nem olyan zord, viszont a posztokon belüli linkeket nem ártana markánsabban más színnel szedni, mert most nehéz rájönni, hogy hol vannak. Csak hogy kötekedjek kicsit... :)
Ja igen... és nem értek egyet Henrikkel abban, hogy feltétlenül vitáznunk kell! :P
Örülök, hogy mindenkinek tetszik az interjú. Megcsinálni melósabb volt, mint gondoltam. Ezért, meg amiatt is küldtem át a k.netnek, mert láttam, hogy egyáltalán nincs hírük a 24 órás képregényrajzolásról.
Csacsó:
5 fotóm volt Graphittól, de a másik három nem adott hozzá ezekhez, nem szerepelt más képregényrészlet rajtuk, Graphit sem használta egyéb végtagját a munkához, cserébe viszont elég életlenek lettek.
DESIGN:
Bocs, akartam erről írni a Yahoo-ra, majd megteszem.
Minden megrajzolt képregény "ára" a mérhetetlen erkölcsi megbecsülés amit az alkotó kap. Ezt természetesen, bármikor lerovom bármely képregény alkotójának!
H
"heti négy öt oldal az sajnos legalább fél munkaidőt elvesz"
Bár ott tartanánk, hogy lenne 10 magyar rajzoló, aki a heti 1 (egy) oldalt hozná...
(Hú, hogy ennél mennyivel magasabb volt ez a labda.)
x
aszpeti:
Mit akarsz, Graphit most fél évre előre hozta! :)
(Amúgy függetlenül attól, hogy igazad van-e, nekem mindig fura egy pozitív történés /értsd: G. egy nap alatt lenyomott 22+2 oldalt/ apropóján a negatívumokat felemlegetni. Van arra elég más alkalom. Kicsit olyan ez, mintha Karácsonykor a Mennyből az angyal után, ajándékbontás helyett vki azzal támad a másiknak, hogy "Bezzeg év közben nem szeretsz ennyire, nincs ilyen sok ajándék, törődés!")
És még annyit:
Bár ott tartanánk, hogy lenne 10 magyar kiadó, ami a heti 1 (egy) oldalt finanszírozná...
(Hú, hogy ennél mennyivel magasabb volt ez a labda.)
Érdekes, hogy mindenre van kifogás.
A másik, hogy mindig a finanszírozásnál lyukadunk ki. Uncsi
H
Nekem aszpeti hozzászólásában az a furcsa, hogy még csak a magas labdát sem látom. Pont arról van szó hogy 3 ember most rajzolt 24 óra alatt 24 négy oldalt (már csak 7 rajzoló hiányzik). A félmunkaidővel meg épp arra céloztam hogy nem feltétlenül főállású képregényrajzolóra gondolok hamár mindig a pénz a gond.
Szerintem nincs is 10 képregény rajzoló Magyarországon:)
Graphit
Valami rémlik, hogy indult tavaly év végén egy tanfolyam (képregényrajzoló-kurzust előalapozó kedvcsináló ismeretterjesztő szakokítás vagy mi volt a neve) a ti közreműködésetekkel.
Illetve, idén indul ( vagy tervbe volt véve) egy egész éves képzés.
Ezzel van valami fejlemény?
Amúgy meg örülhetünk :-D
magyar képregényből akkor tulajdonképpen túlkínálat van!!Több készül , mint amit a a magyar kiadók ki tudnának adni!!
H
"Érdekes, hogy mindenre van kifogás."
Henrik, nem értelek. Kérlek, magyarázd meg, mire gondolsz!
"A másik, hogy mindig a finanszírozásnál lyukadunk ki. Uncsi"
6 PinkHell született saját finanszírozásból, mégis mindig a nyavalygásnál lyukadunk ki. Hidd el, ez is uncsi.
Próbáljuk már szétválasztani a dolgokat! Amiről te beszélsz (bagóért, vagy még csak azért sem alkotni), az hobbi. Amiről én, az szakma, aminek a megbecsültségét ma, ebben a borzasztó, elanyagiasodott világban bizony pénzben mérik.
A szerzői kiadásnak, az ingyenrajzolokhogybefussak dolognak ott van értelme, ahol van hova befutni, ahol van olyan szakma, hogy képregényrajzoló.
Ennek a gondolatmenetnek igazat adnék, ha a "szakma" létezne itthon.
Amíg a hazai piacot import képregénnyel tömik és hazai nem -vagy alig- készül (és most tökmindegy, hogy lenne- e aki kiadná) semmi sem változik. Ugyanis nincs és nem is lesz ami felválthatná az importot. Valakinek nyitnia kell, a kiadók világosan kifejtették, hogy nem kockáztatnak (persze kockáztatnak bizonyos esetben pl: Johny Fellow vagy Tomster kötete stb... ) de ezek ELŐBB elkészültek és UTÓLAG bevállalta valamelyik kiadó. 6 Panel is megjelent saját finanszírozásban és számtalan alkotói kiadvány, Grafitember is "szerelemből" kezdte és már két Napirajz könyv van.
H
(közben látom, Dávid is hasonlót írt, de sebaj)
Henrik:
Szerintem a 6 db –közel önköltségi kiadvány utal rá, hogy nem csak pénzért adják el a lelküket az alkotók. De már terjesztésre, managelésre nem tudnak alkalmazottat fizetni. Sőt ingyen se jelentkezett erre senki, ha jól tudom. Azt se tartom feltétlen törvényszerűnek, hogy grafikával foglalkozó egyénnek képregény készítés a hobbija. Pl. a képregényes oldalak zömét, képregény kedvelők „üzemeltetik” elvileg hobbiból.
Szóval itt sok minden még hobbiból/szerelemből merítkezik.
De ugye a kiadók is tudnak furcsán viselkedni, gondolok itt a még – meg nem jelent Zap-Pink re. Ahol elvileg pénz is lenne(lett volna?) a kiadásra. Szóval hol a te 22+2 oldalas ingyenbe-köszönjük alkotásod? :) Szívesen látnám, persze ha legalább olyan jó, mint például Graphit –é ;)
aszpeti full értelmes hozzászólásában nekem több furaság is szemet szúrt:
- vagy én nem tudok magyarul vagy eleve rosszul fogalmazott a magas labdás mondat, hiszen értelmetlenül önmagára vonatkoztat: "ennél" magasabb volt "ez".. mi van? magas labdát dobtam, ami magasabb saját magánál? a feldobott állapotban a csúcsnál egy pillanatra megállt, majd még feljebb dobódott? ehh..
- plusz hülyéknek zárójelbe tette az 1-et, imígyen: (egy). ellenben a 10-nél ezt nem tette meg, ajjaj, bajban vagyunk, mit is jelenthet, lássuk, az 1 (egy)-et már ismerem, de mi az az ovális izé mellette (egy-ó?, egy-kör?)... segítsetek!
mert így soha nem tudom meg, hány rajzolónak kéne heti 1 (egy) oldalt produkálnia.
H: mérhetetlen erkölcsi elismerést v. megbecsülést szerintem eleve nem kap minden elkészült képregényoldal (saját tapasztalat), úgyhogy azt is a hajunkra kenhetjük. ja, hogy te "jó" képregényoldalakra gondolsz? az meg már ízlés dolga...
az, hogy meg unalmas a finanszírozási kérdés.. na ja, nem vagy egyedül vele. nyilván mindenki jobban örülne az ingyen munkának, főleg a kiadók:). hoppá, vannak egyáltalán kiadók? van piac? Miki példáját tudnám emlegetni, aki egy elég színvonalas képregényt tett le az asztalra (Zsuzsi), ám a kinyomott 500 (ötszáz) példányból, ha jól tudom 100 (száz) fogyott idáig, nem túl sok.. most akkor kinek a hibája? biztos a rajzolóé vagy az MKA-é, hogy legyen kire mutogatni.. majd ha nem lesz MKA, akkor ki veszi át ezt a szerepet?
/jobb marketing kéne, naná.. hopp, eszembe jutott: árulhatnánk bokszzsákokat MKA felirattal, lehet, rögtön kijönne a bevételből egy keményborítós Pinkhell:)/
puszta vállveregetésért meg valóban nem mindenkinek éri meg dolgozni.. gondolom, a teszkóban sem ingyé cipelik a dobozokat.
kifogás is mindig van mindenre, arra is biztos, hogy miért futjuk rendre mindig ugyanazokat a köröket, miért támadnak be minket folyton ilyen okosan megmondós hozzászólásokkal, hogy hány rajzolónak mennyit és hogyan KÉNE meg úgy egyáltalán, miért nem szarik aranyat mindenki..
valóban inkább örülni lehetne ennek a 24 órás projektnek, hogy összejött vagányul és nem pont ennek kapcsán előhozakodni mindenféle elkedvetlenítő sérelmekkel, aminek kapcsán ráadásul már ezer fórumon széjjelkoptatták a "szájukat" (billentyűzetüket) bizonyos MKA-s kollégák.
uff, Máty
Csacso: Nos, rajzolóként valóban nem nagyon jeleskedem -nagyon egyszerű oka van amúgy, túl lassan rajzolok és az sem igazán jó- de azt a cirka 70 oldalnyi képregényt amit eddig megrajzoltam, 6 oldal kivételével ingyen csináltam. Csak úgy mint azt a 3-400 oldalt amit kihúztam és azt a 200-at amit kiszíneztem. A fent említett számok nem pontos adatok, és nagy része külföldön jelent meg. Mármint a színezésnek és a kihúzásnak. Amiket rajzoltam, azokat pedig nonprofit kiadványokban találhatod meg.
LM: "ja, hogy te "jó" képregényoldalakra gondolsz? az meg már ízlés dolga... " Az hogy én mit gondolok, nem titok. MINDEN elkészült képregény oldalt nagyra becsülök, számomra egyforma értékű Koska Zoli Firkája és Matheika Gabi lovas förmedvénye és Vass Ricsi Vortexe. Szerntem a kiadók bármilyen munkának örülnének, csakhát nem nagyon van miből válogatni. A nagy számok törvénye alapján, sok képregényből többet találnának megjelenésre alkalmasnak. De lehet tévedek. Csak gondolom, na.
Miki képregényéről a vevők mondtak értékítéletet. Hogy kinek a hibája azt nem tudom megítélni, de ha nem népszerű a vásárlók körében az a közízlést minősíti, ami meg ugye adott. Népi bölcsességekre kéne hagyatkozni, de egy ( értsd néhány) színvonalas képregény nem fogja megváltoztatni azt. Egyetlen hozzászólásom sem számonkérő jellegű.
H
Nos, a Panel egytelen számára nyert támogatást.Az hogy ez már megjelent, vagy a következő lesz az bevallom nem tudom pontosan.
A Képes Kiadó annyiban támogatta a kiadványokat, hogy megelőlegezte a nyomdaköltséget, amit a megjelenés napján vissza kellett fizetni.Remélem pontosak az értesüléseim.
Ha beneveztem volna akkor maximum 2 oldallal lennénk beljebb, annyinál semmikép se tudnék többet elkészíteni, sajnos. :-(
H
Henrik, te még soha nem akartál MKA-s lenni? Komolyan kérdezem.
Csak, hogy Henrik hozzászólása is értelmet nyerjen:
Volt itt egy névtelen komment többek közt arról, hogy a Panel pályázati pénzből is gazdálkodott. (Vmiért a hozzászóló aztán törölte a kommentjét.)
Amennyiben ez igaz, akkor csak gratulálni tudok a Panel készítőinek, így kell ezt, mi is törekszünk hasonlókra.
A KK támogatásával megjelent kiadványoknál én másképp tudom, mint Henrik: addig nem kap az alkotó a bevételből, amíg vissza nem jön a kiadó befektetett pénze. Tehát az alkotó sem az elején, sem a végén nem fizet. Ő a befektetett munkáját és idejét (ami, mint tudjuk, pénz) kockáztatja.
De, de nem kaptam választ a jelentkezésemre.Ez akkor történt, mikor megalakultatok. Aztán meg elsikkadt valahogy.
H
Bocs, a hozzászóló én voltam, és én is töröltem a hozzászólást. Fél percig volt kint, nem tudtam, hogy ennyire itt lógtok, ezen a poszton :)))
Nem voltam bejelentkezve, ezért volt névtelenül. És meggondoltam magam, nem kellett volna belekevernem másokat.
Henrik, ez nagyon ócska kifogás! :))
Konformista vagyok.
H
Henrik, köszi a pozitív hangvételű választ (azt hittem, majd kapom a fikát a nyakamba, de nem, és ez tökjó). nagyon nemes gesztus, hogy te ingyen dolgozol, erősen motiválva lehetsz, bennem ilyen mértékben nem buzog túl a lelkesség.
hogy a hazai kiadók minek örülnének, vagy sem, álljon itt egy aktuális példa: elvileg lenne egy kiadvány a Mátyás-pályázatos képregényekből, melyekhez hozzá lenne csapva néhány azóta készült képregény is pluszba (melyekért még fizettek is, hoppá! más kérdés, hogy mennyit:)). a dolog október óta áll, nem nagyon tolonganak a kiadók, biztos nem mernek kockáztatni stb. szóval, ezek az elkészült képregények szépen a fiókban alszanak. hogy ez a projekt megéri-e valaha is a kiadást, lutri. amúgy egy kb. 100 oldalas kiadványról lenne szó....
Személyes érintettség miatt válaszolok a Képes Kiadó gondozásában megjelent kiadványok kapcsán.
Háromról van szó: Tinglitangó, Zsuzsi, Sör Kálmán. Ezek közül kettő már korábban elkészült anyag, a középsőnek egy előzetese és egy részlete jelent csak meg, a többit újonnan rajzolta meg Felvidéki Miklós, saját ötlete alapján.
A konstrukció úgy szól, hogy 1000 (nem 500) példányt nyomtat a kiadó. Az eladási árnak a fele a terjesztőé (Képregény Nagyker, Bookline, esetleg más) - ez minden "terjesztett" kiadványnál így van.
A továbbiak: az első 250 példány eladási árának a maradék 50%-a a kiadót illeti, ez fedezi ugyanis a nyomtatás költségét. Más költséget a kiadó nem érvényesít ebben a szakaszban, és profitra sem tesz szert, vagyis: 250 eladott példány után van a kiadó nullán.
A következő 500 példány eladási árának az 50%-át kapja az alkotó.
Az utolsó 250 példány eladási árának az 50%-a a kiadó esetleges haszna (illetve persze ebből lejönnek a kötelező és tiszteletpéldányok, hibás példányok, elkallódottak, stb.).
A "Zsuzsi" esetében ez úgy módosult, hogy én a saját zsebemből megelőlegeztem Miklósnak 100 ezer forintot, vagyis a 250. és a 750. eladott példány között neki járó összegnek a felét. Ezt én kizárólag segítő szándékból tettem, hiszen a maximum, amit ebből profitálhatok az, hogy idővel visszakapom a 100 ezremet.
A kötetek ára 800 forint, amiből rendezvényeken mintegy 20 százalékot enged a terjesztő (vagyis ez az engedmény sem a kiadó, sem az alkotó százalékát nem érinti - illetve itt annyi változott augusztusban, hogy az Eduárdos eladásokat nem a Nagyker, hanem közvetlenül a kiadó bonyolította).
A három kiadvány közül eddig egyedül a Sör Kálmán az, amelyik túljutott a nullszaldón, és megközelítette a 300 eladott példányt. A Tinglitangó és a Zsuzsi egyaránt 120 körül tart, vagyis még elég távol áll a megtérüléstől.
Nagyon alacsonyak ezek a számok - ez igaz. Reklámra nem tudott költeni a kiadó, hiszen ahhoz minimum 150-200 ezer forintot kellett volna még befektetnie (minimum), különben kidobott pénz. Csak barterre volt mód, illetve néhány médiumban írtak róluk ingyenesen, példány fejében.
Hangsúlyozom, hogy ennek a három képregénynek a kiadása "nem volt tervbe véve" a Képes Kiadónál, nem megrendelésre készültek.
Én szorgalmaztam őket és Korcsmáros Gábor volt olyan rendes, hogy bevállalt egy viszonylag alacsony költségű kockázatot. Ezzel együtt a Képes Kiadó még mindig mínuszban van, hiszen a háromból kettő nem hozta vissza a nyomdai költséget.
Ennyit a konkrét kiadványokról. Az általános felvetésekről is van mondanivalóm, de majd egy külön kommentben.
Hopp, félreértés! Én a MKSZ által támogatott szerzői kiadványokra gondoltam. Bocsánat!!
H
Szerk: "hogy te ingyen dolgozol, erősen motiválva lehetsz,"
Féligazság. Ingyen is dolgozom és az erős motiváltság csupán annyi, hogy szeretem annyira, hogy napi 4-6 órát rászánjak.
H
H: az valóban más eset. A pályázóknak a esztiválon vissza kellett fizetniük a nyomdaköltséget. Az MKSZ nem kiadó, hanem kulturális egyesület, amelynek nem lehet sem haszna, sem vesztesége, ez az akció arra volt hivatott, hogy bátorítsa a szerzői kiadványok színre lépését, szaporodását.
És most az általános kommentem: alapvetően háromféle kiadás létezik, méghozzá függetlenül attól, hogy író, rajzoló, fordító, akármi legyen is az ember.
1) Egy kiadó megbízást ad neked egy általa meghatározott munka elvégzésére. Azért pont neked, és nem másnak, mert tetszik a stílusod, bízik benned, alkalmasnak tart arra, hogy az ő védjegyét jól képviseld, stb, stb. A copyright nem a tiéd.
2) Egy kiadó alkalmasnak találja az általad benyújtott ötletet arra, hogy azt megbízás alapján kidolgoztassa veled és kiadja. A copyright általában a tiéd.
3) Van egy kész munkád, amit nagyon szeretnél megjelentetni, és kiadót keresel hozzá. A copyright a tiéd.
Gondolom, nem kell magyaráznom a különbségeket a három eset között, de egy dologra ki kell térni, ez pedig valóban a pénz. Bár nem mindig, de általában úgy van, hogy a legnagyobb példányszámra az első esetben lehet számítani, a legkisebbre pedig a harmadikban. Ebből következik, hogy mennyit lehet rajtuk keresni, hiszen példányszám szorozva eladási árral teszi ki a jogdíj alapját.
Az eltérésnél sokkal fontosabb azonban az azonosság, vagyis hogy mindhárom esetben a kiadó az eladások alapján fizet jogdíjat a szerzőknek. A jogdíj mértéke a nemzetközi gyakorlatban 7-15 százalék. Alacsony példányszámnál a 7-hez, nagyon magasnál a 15-höz közelít jobban. Ebből már ki is számolhatja azonnal a szerző, hogy maximálisan mekkora bevételhez juthat, ha minden példányt elad a kiadó.
Általános gyakorlat, hogy a kiadó a jogdíjra előleget fizet a szerzőknek. Ennek a mértékében közösen állapodnak meg, és általában a mű elkészültekor kapja meg az alkotó (esetleg folyamatosan, egy-egy adag oldal leadásakor, ha már megvan a kölcsönös bizalom). Az előleg a kiadó kockázata, ugyanis vissza nem térítendő összegről van szó, akkor sem kérheti vissza a szerzőtől, ha nagyon nem megy a kötet.
Olyan, hogy egy kiadó fix árat fizessen egy szerzőnek, aki ezután semmilyen módon sem érdekelt már abban, hogy jól fogyjon a kötet, nemigen fordul elő (inkább csak fordításoknál).
A szerzőnek nem dolga a kiadó helyébe képzelnie magát, de fontos tudnia, hogy is működik ez az egész. A kiadónak egészen addig, amíg el nem adja az első példányt, kizárólag költségei vannak, és nagyon könnyen előfordulhat, hogy 3, 6 vagy akár 12 hónapba telik, amíg visszajut ugyanoda, mint ahonnan kiindult. Nem minden kiadvány lesz nyereséges, és ez nem azért van, mert a kiadó (vagy a szerző) "rossz munkát" végzett volna. Az esetek túlnyomó többségében a piac mondja ki az ítéletet.
A kiadó azzal tud javítani az esélyein, hogy hirdet. Ez azonban még további költségeket jelent, és csak akkor van értelme, ha a reklámköltség hasonló összegű, mint amit a nyomdára fordított - több százezer forintos nagyságrendről van szó.
Márpedig a kiadónak az eladási ár 50 százalékából kell gazdálkodnia, a többi a terjesztőé. Ha fizetett mondjuk 10 százalékot jogdíjra, 15 százalékot a nyomdára, máris csak 25 százalék marad nála. És akkor még nem fizette ki a belső munkatársait és a rezsiköltségeket. Ha a reklámra is elmegy 15 százalék és mondjuk 10 százalék az overheadre, akkor a kiadó nulla százalékos kamatra fektetett be.
Profit akkor keletkezik, ha csökkennek a fajlagos költségek. Közismerten sokkal olcsóbb nagy példányszámban nyomtatni, mint kicsiben, és máris nem 15 százalékba került a nyomda, hanem csak 12-be, 10-be, 8-ba, stb. De persze összegszerűen sokkal többet kell fizetni.
Ezáltal az az abszurd helyzet áll elő, hogy reklámozni csak olyasmit érdemes, amiről előre sejthető, hogy nagyon sikeres lesz....
Hoppá, akkor én a két (2) példány Zsuzsimmal már egész komoly támogató vagyok (több, mint a másfél /1,5/ %-át vettem meg az eladott lapoknak). Akár sorszámozott példányom is lehetne.
Henrik,
azért a lovacskás förmedvényhez neked is van valami közöd;)
Helyreigazítás következik. Matheika Gabi lovas förmedvénye valójában Valamilyen Banda címmel jelent meg a lótolvajok című újságban. Vagy lóbarátok, vagy mittudomén mi volt a címe.Az egyetlen ok amitől a képregény fertelmes lett az a forgatókönyv.Gábor rajzai teljesen megfelelőek voltak természetesen. Gábor nagyon ügyes, Gábor nagyon jó, Gábor nagyon szép.
H
Ismét felvetődött, az első postom kapcsán, hogy minden miatt az MKA van szekálva. Félreértés ne essék, nem tíz kizárólag MKA-tag rajzoló lebegett a szemem előtt, csak úgy általában tíz razoló. Például tíz. És bár Graphit szerint "nincs is 10 képregény rajzoló Magyarországon:)", nem is mondtam ezt, csupán rajzolókat említettem. Ez azonban pusztán definiálás kérdése: szerintem, aki képregényt rajzol, arra adott esetben még azt is rá lehet húzni, hogy képregény-rajzoló. De nem ez a lényeg.
Hogy miért az MKA kerül elő az ilyen vitáknál legtöbb esetben, annak több oka lehet. (És attól a trivialitástól most tekintsünk is el, hogy ez az MKA blogja.) Szerintem a kulcs az, hogy az MKA egy szervezett csoportosulás (egyesület?) kitűzött célokkal, melyeket a tagok és a kívülállók egyaránt komolyan vehetnek, és akár számon is kérhetik ezek teljesülését (magukon/rajtuk). Ez pedig valahol teljesen természetes olvasói reakció, és "bentről" is ugyanilyen természetesnek veszik, remélem. Ehhez képest, sok esetben az MKA görcsös védekezésbe kezd ott is, ahol őket nem is támadják (sőt, ahol senkit sem). Én pedig kívülállóként azt látom, hogy a Magyar Képregény Akadémia visszaüt, ha valaki felhozza, hogy jó lenne több magyar képregény. (Addig persze rendben - és ezt Zorro és Cserkuti Dávid, és biztos még sokkal többen is elmondták -, hogy az "Akadémia" elnevezés, az egy amolyan tréfa, nem kell komolyan venni, de ugye a "Képregény" szó nem holmi szellemesség?)
Cserkuti Dávidnak igaza volt a negítv éllel kapcsolatban, még akkor is, ha gratulációimat már megtettem más fórumon. Nagyon szép munka volt, Graphit (és Elinor, és skareface)!
Engem leginkább éppen az lepett meg, hogy pont egy olyan ember, aki képes gyorsan, jó képregényt készíteni, miután szembedícsérik, azonnal ki is hátrál a "felelőség" alól. Az egyszeri olvasóban pedig felmerül a kérdés, hogy "Ha van több olyan rajzoló, aki megfelelő technikával, aránylag gyorsan el tudja készíteni a képregényoldalakat, és szívügye a (magyar) képregény, akkor miért nem próbál többet készíteni?". És akkor itt jön be az, hogy az MKA-nak, mint szervezetnek deklarált szívügye a képregény.
Én úgy gondolom, hogy a magyar képregénybe (jelen állapota szerint) invesztálni KELL, kivenni belőle pedig csak nagyon kivételes esetekben LEHET. És a befektetésnél elsősorban a szellemi tőkére gondolok. Egyszerűen mennyiség kell. És még azt sem mondom, hogy feltétlenül papíron: lehetne egy online kezdeményezés akár (lásd: pArt-vonal), ami összegyűjtené az íróasztalban felgyülemlet, hirtelen kipattanat, hobbijellegű, félprofi vagy akár vérprofi munkákat.
Ellenkező esetben marad a merev farkasszemnézés: a kiadók a bombasztikusan sikeres magyar képregényre, az alkotók a bombasztikus anyagi lehetőségekre és kiadói szerződésekre várnak.
Nem kell feltétlenül első lépésben megváltani a világot, csak "termelni", ipari mennyiségben. És nem egy embernek, és nem az MKA-nak, hanem mindenkinek, akinek ez fontos.
----
LM: Szövegértésből egyes, kérlek, foglalj helyet.
Azért az MKA továbbra is személyekből, eltérő személyiségekből áll! Érdekes, hogy felelősségről beszélsz + elvárásaid vannak. Annál többet soha senki nem jelentett ki, hogy a tőle telhetőt, képességeihez, lehetőségeihez képest próbál tenni. És ha figyelsz nem ritkán sikerül erőn felül is teljesíteni.
Orvoshoz is lehet menni, ha valaki mindenben/mindenért az MKA –t véli bűnösnek.
Kedves Csacso, gratulálok! Sikerült a közel 500 szavas hozzászólásom összefüggéseiből két szót kiemelned, és a végén még le is hülyéztél körmönfont módon. További szép estét neked is!
ezzel az ipari termeléssel én totál nem értek egyet. nem támadás, csak nem látok egy érvet sem emellett, hogy ez mitől lenne jó. attól mert Graphit rövid időn belül terjedelmes és jó képregényt csinált, nem következik logikusan, hogy: nosza akkor hajtás pajtás, megy ez, így tovább. senkin nincs képregény rajzoló gomb, ha úgy vesszük ez a 24 oldalas sem 1 nap alatt készült, hanem évek alatt, hiszen erre a tudásra (valszeg) hosszú évek alatt tett szert Graphit.
nekem az egyik kedvenc (ha nem a kedvenc) magyar képregény rajzolóm Graphit és inkább kevesebb de minőségibb képregényt szeretnék tőle olvasni, mint sok de esetleg kierőszakolt, önmagukat ismétlő alkotásokat. jeletkezem tár'úr: nekem például nem mennyiség kell. ez csak az én vélményem én nem azt mondom hogy a nicns igazad, csak azért jelzem hogy a fenti általános kijelentés miszerint "mennyiség kell ... csak "termelni", ipari mennyiségben" már rajtam pölö elbukik. én nem várok el ilyet. azt is meg merem kockáztatni, hogy nem vagyok ezzel egyedül.
másrészt: a kiadókról meg lehet tudni, hogy sokszor adnak ki olyan képregényeket amit nem bombasztikus sikerszerzés miatt tesznek. harmadrészt: az íróasztal fiókokba meg nem látunk bele, ugye.
písz!
"Sikerült a közel 500 szavas hozzászólásom összefüggéseiből két szót kiemelned,"
ennél a pontnál illik leírni azt a summát, hogy mi is az az összesség. én minimum 3 különálló állítást is olvastam a hozzászólásodban. egy felsorolásra nem lehet összességében reagálni, de ha leírod az összegzést, akkor nekünk kisdiákoknak sokat segítenél vele :)
amúgy nem Csacsot akarom védeni, gondlom nincs is szüksége rá, csak őszintén (totál minden élc nélkül!) érdekel a fenti hsz-ed összegzése
Bocsánat, amiért nem vagyok megfelelő, hogy pl. most neked válaszoltam. Bizonnyal nincs tehetségem az 500 szavas hozzászólások értelmezéséhez.
Okés, ez teljesen jogos, nyilvánvalóan mindenki máshonnan közelít a dolgokhoz. A mennyiség hangsúlyozását azért tartottam inkább fontosnak, mert nem tudom, kit mennyire fog vissza a csekély közlési lehetőség. Én úgy érzem, hogy az olvasóközönségben még nincs kialakult és tudatos igény a hazai cuccokra, és ennek oka az is lehet, hogy csak patikamérlegen adagolva érkeznek a képregények. Talán a gyakoribb találkozás magyar alkotók munkáival, közelebb hozná az olvasókat és felcsigázná az érdeklődést. Hiába vannak kiváló darabok, ha azok csak hatalmas szünetekkel követik egymást.
Köszönöm az érdemi hozzászólást, remélem ezen az úton tudunk együttgondolkodni a továbbiakban. ;)
Szóljatok, ha csak címszavakban, zanzásítva mehet minden, mert akkor most kiszállok. :P
Úgy néz ki, hogy még hosszabb szövegen belül, egymástól aránylag függetlenül is zsigeri reakciókat váltanak ki a "felelősség", "elvárás", "mennyiség", "MKA". :)
Én csak sok, jó magyar képregényt szeretnék, és remélem ebben az MKA továbbra is (és még jobban) partner, Csacso meg majd lefényképezi őket, ha ki lesznek állítva.
de hát nincs feltételes mód: az utóbbi idő alatt egyre gyakrabban talákozhatnak az olvasók magyar képregényekkel. és csökkenni sem látszik ez se a nyomtatott se a netes képregényeknél. nincs "talán": egyre gyakoribb az a találkozás.
én úgy tudom, hogy évről évre egyre több hazai (és külföldi) képregény jelenik meg, és mivel telítődik a piac: kevesebb is fogyik egy kiadványból. többek közt a Zap és a Pinkhell is ezért forródott össze, hogy legyen 1 színes magyar antológia, ne kelljen dönteni, hogy Pinkhell-vagy-Zap, vagy Zap-vagy-Pinkhell. nem a néven van ugye a hangsúly, hanem a tartalmon.
a netes publikálás meg jó, jó, de ez egy külön téma, hogy mennyivel másabb megfogni a nyomtatótt képregényt, forgatni, szagolgatni, satöbbi, mint a monitor előtt ülni és "akváriumon keresztül" nézni. ez mellékszál nem akarom idevinni a témát, vissza is térve: ez a Graphit 24es is jó volt monitoron.
kedves taná' ú'!
korábbi hasonló témájú viták (kinek mennyi képregényt kéne, ha már akadémistának nevezi magát stb.) miatt véltem úgy, hogy ismét MKA-szekálás jut nekünk, pláne, hogy pont ide jutott a komment.. valahol emiatt jogos a felhorkanás, még ha nem is úgy értette, mint utólagos 500 (ötszáz) szavas hozzászólásából kitűnik.
de most komolyan, én ezt a magas labdás dolgot, elégtelen szövegértés ide vagy oda, mai napig nem értem:). a helyreültetéstől nem lettem okosabb, a labda tán meg már el is szállt.
mindegy (1).
Ez most hosszú lesz, több darabban adagolom. :)
Gondolkodtam, hogy beszállok, de feleslegesen: úgysem tudom szó nélkül hagyni. Viszont nem hogy nem vitáznék senkivel sem, de inkább azt mondom: mindenkinek valahol igazat adok, ebben-abban.
Kezdem a magam szemszögéből, hol tartok és mit érzek most. Talán ez a legcélravezetőbb.
Eltelt cirka 5 év, amióta a képregényes életbe „léptem”, és amit most érzek, az leginkább egyfajta fásultsághoz, még biztosan tartható elkötelezettséghez, ám valami reményvesztettséghez is hasonlítható. Aszpetinek teljesen igaza van abban, hogy az MKA egészen más svunggal, lelkesedéssel vágott neki – anno. De anno minden másként is nézett ki és más is volt a környezet. Csak azt akartuk, hogy ne vesszenek el azok az emberek, akik valamiben közös érdeklődésre találtak. (Nem megyek mélyebben bele. Az elnevezés szerencsétlen jellege már csakhogy nem tananyag a K.net fórumain, a vállalások – melyek szerint népszerűsítjük a képregényt – még akkor is stimmelnek, ha egyeseknek éppen az szúr szemet, hogy a médiában esetleg „többet” szerepeltünk, mint amennyi „értékes, vállalható” képregényoldalt készítettünk. Ugyanis a népszerűsítésbe éppen ez fér bele leginkább, plusz a látványos óriásképregények és kiállítás-sorozatok.)
Akkor, az alapítók közül senki „nem beszélt saját kínaiul” – és később sem igazán perfektül. Bizottságot nem ismerőknek: a legtöbbünknek gőzünk nem volt arról, hogy a képregényes elköteleződés nem csupán azt jelenti, hogy képregényes eszközökkel dolgozunk és hozunk létre olyan alkotásokat, amik vizuálisan többnyire felveszik a versenyt a „nemzetközzel”, hanem van egy befogadó közeg is, akiket olvasóknak hívunk és akik komoly bírálatot adnak a munkáinkról. Bennem öt éve annak ellenére sem tudatosult, hogy mi a jó, érdeklődésre számot tartó képregény, hogy a fiatalságom legmeghatározóbb közege mégiscsak ez a művészeti ág volt – csak később az ún. magas művészet. (Mellesleg a képregény is az – ezt is csak pár éve látom.)
Szerintem két-három éve, valamivel az RPG-s „kritika” után tudatosult igazán, hogy nem ártana a rajzolók mellé egy jó tollú író, dramaturg is. Ez az áttörés (elnézést az íróktól) még mindig nem történt meg. És én ebben látom a legkomolyabb hiányt – nem is a kiadók pénztelenségében. Ahogy Graphittal beszélgettünk: sztorira vár, de persze ő is olyanra, ami megfogja, igazán a sajátjának érzi. Biztos vagyok benne, hogy „profi” és testhezálló forgatókönyvvel a háta mögött simán belevágna akár több albumba, sorozatokba is. Még viszonylag csekély juttatás fejében is.
Szerintem Matyi – és ezért ne haragudj meg! – MKA-bokszzsákos felemlegetése éppen itt tényleg felesleges – elhiszem, hogy valakit most már inkább ez irritál (bár igazság bőven van benne, de nem visz előre). Célravezetőbb, ha nem csak MKA-ban, hanem tényleg minden potenciális alkotóban gondolkodunk. (Feki is emlegetett pár forgatót...) Az MKA egy közeg a sok közül, de nyitott. Most már látom, hogy főleg az általam is rosszul tálalt, menedzselt, festett kép hozzájárult valamiféle különc, sznob és magasan repdeső társaság érzetéhez, pedig ilyenről soha nem volt szó – főleg, mert mindenki totálisan más személyiség. De az, hogy valahova tartozom – főleg a korai időkben –, inspirálólag hatott a legtöbbünkre. Ez szerintem normális, most is.
Amikor a napokban Lakatos István – jogosan dicsért – képregénye kikerült a K.netre és nem szerepelt a cím mellett az MKA, nem csak nekem „fájt”. Amikor anno Odegnál Robi megjelentette a Hívót és az, hogy Robi MKA-tag még csak egy apró említést sem kapott az albumban, illetve a továbbiakban a hozzászólásokban sem igazán, megint csak azt a fura érzetet keltette, hogy valami a közös, talán hatékonyabb fellépés ellen szólal meg. És folytathatnám... Amikor valaki személy szerint van jelen a munkájával, akkor rendben van, ahogy az MKA tagsága felmerül, akkor az élő fába is belekötünk. (Vállalom a megkövezést: lásd Zoli79 Szenteste írt kommentjét, ahol mindenképpen igyekszik bebizonyítani, hogy az Eduárd eladási listáján éppen vezető pozíciójú Pinkhell miért nem szerzői kiadvány és miben más kategória, mint az egyébként teljesen azonos paraméterekkel induló Panel.)
Szerintem Aszpeti, Mátyás „kirohanását” ennek a furcsa jelenségnek tudd be, nem hiszem, hogy ellened szólt. Más kérdés, hogy a mai napig senki nem magyarázta meg nekem, hogy ha valakik összeállnak, hogy valamit népszerűsítsenek, tegyenek az érdekében, akkor miért éppen az abban érdekelt közeg az, aki finoman ignorálja, stigmatizálja ezt a formációt. (Mikor pár érintett „fikázót” kérdeztem, ugyanúgy nem tudott egzakt választ adni. :)
De hogy aktuálisabb legyek: a labdát mi mindannyian dobtuk föl és idő kellett és tapasztalat, hogy lássuk, ez csak ideig-óráig működik. Sokan azért adták fel – sokan pedig azért kitartunk, még akár keserű szájízzel is –, mert alkotóként bírták ugyan a kritikát, de ha nem érkezik a megfelelő mennyiségű elismerés (nem ajnározás), akkor bizony elfogy a muníció, pár év alatt. Ez a munka nem favágás, malterezés. Mindenkinek szüksége van a sikerélményre, bármilyen picurkára is. (Saban pl. már többnyire ezért nincs köztünk – mert csak „karcolt”.)
Amire most szükség lenne. Vaskos, több lábon álló – kifelé „eladható”, szerethető, befelé megragadható, inspiráló – forgatókönyvekre. Valóban nem a mennyiség számít. De mennyiségileg (ha minőséggel is párosul) lehet megteremteni végre azt a hátszelet, amire mindannyian várunk, alkotók és olvasók egyaránt.
Nekem pl. most „készen van” két teljes sztorim. Több mint szinopszis, de olyan íróra mindenképpen szükségem lenne, aki mint írótárs működik velem együtt, mivel (ahogy Feki már jelezte) én lehet, hogy kritikák írására alkalmas vagyok, de a párbeszédek tisztázására és dramaturgiai fogásokra szerintem abszolút alkalmatlan. És még sok minden másra is. Viszont nem nagyon tudok most olyan embert ebben a közegben, aki pl. egy steampunk világot figyelembe véve azért ellazul és lavíroz egy tisztán drámai történetvezetésben is. És profi. Vagy-vagy... :)
(Akinek nem tiszta: egy végtelenül rapszodikus ember vagyok, többnyire túlérzékeny, ami az alkotás szempontjából pozitív tulajdonságként is felfoghatunk, sőt... Ez viszont sokszor idegesítő is tud lenni, értelmezhetetlen, főleg, ha valaki nem ismer személyesen és csak a hozzászólásaimból „informálódik”. Ha valakit megbántottam, elnézést érte!)
Bayer Tóninak őszintén köszönöm, hogy ilyen alapos és szemléletes leírással ecsetelte a kiadási/megjelenési lehetőségek variációit! Több dolog nekem is új volt benne.
Henrik, nem tudok most vitába szállni – le a kalappal! Ha neked 4-6 órád van naponta a 8-10 órás fizetős munka mellett, hogy a „hobbidnak” hódolj, minden elismerésem. Komolyan.
Én magamra főzök, bevásárolok, takarítok és persze úszik a lakás – na de én egyedül élek és lusta is vagyok, beleférne. De ha pl. Dávid vagy Gáspár most két hétig csak képregényt rajzolna hobbiból, akkor tuti, hogy a következő hónapban már éppen csak vacsora jutna a családjának vagy az se. Értsd meg, nem mindenki teheti meg, hogy egy hobbinak ilyen szinten hódoljon – bár Kissferi imádja felhozni a reklámgrafika luciferi kísértéseit, még ezek a lehetőségek sem elegendők ahhoz, hogy valaki tisztességesen megéljen. Az idő nem azért pénz, mert ez egy jól hangzó frázis, hanem mert az. (És most a minőségi munka per méltó – anyagi – elismerést nem is akarom felhozni.)
Összegzés: Ördögi körben kotorászunk. Addig nincs kívánatos képregénytermés, amíg a kiadók nem fizetik meg és addig nem tudják megfizetni, amíg nincs termés és igazi kereslet.
Ha aszpeti az 500 szavassal kezdi a háromsorosa helyett, akkor én sem egy hét(7)sorossal reagálok. :) Szóval ez így nekem már kerek, illetve, ahogy a reakciókból látom, másoknak is.
Azt továbbra is fenntartom, hogy az általa "elvárt" kritikus tömeget nem tőlem, és nem jónéhány "idősebbtől" kaphatja/juk meg, inkább a pályakezdő, suliba járó, családalapítással még távolról sem foglalkozó srácoktól. Mi próbáljuk kitaposni, kiásni a medret, amiben aztán hömpölyöghet az új képregényekkel felduzzasztott folyó. Aztán csak remélhetjük, hogy ez sokaknak feltűnik majd, az eddigi csörgedezéshez képest.
Szerettem volna piszkálódni Zorróval, de sajnos most elmarad mert egyetértünk. Brühühü...
Ha 3 évvel hamarabb eljutott volna eddig a pontig a kifelé kommunikálás, akkor, nos akkor 3 évvel előrébb lennénk. :-D
4-6 órát rászánok mert kb. ugyanannyit alszok, áldozatot kell hozni, nincs mese. Ki mennyit tud, akar, aztán meg számot vet magával , hogy elég volt -e. Nem nekünk kell számot adni, hanem önmagának. Van egy másik fórum, ahol ugyanezt ugatom (mellesleg kevés eredménnyel sajnos) és pl. Tomstert már elüldöztem egyszer ugyanezzel. Közönyt, fásultságot említettél, ami tökéletesen érezhető kívülről is. Olyan ez mint a kufircolás, vagy csinálni kell tőgázzal, vagy hagyni a picsába, mert a félmunkának semmi értelme. Csak beszélni róla meg végképp nem kielégítő. Hajrá!!
H
kezdem látni én is, hogy nem éppen a legjobb helyen történt az MKA-védő "kirohanásom". amikor anno élesben kaptuk a fikaözönt, akkor nem is vettem részt azokban a vitákban. most az pöccintett be, hogy (látszólag) még mindig ugyanott tartunk, ugyanazt kapjuk, a folyamatos elégedetlenkedést és elvárásokat stb., ráadásul egy nyilvánvalóan pozitív eset kapcsán. innen a bokszzsák ötlete, mert az MKA néha már olyan, mintha csak céltáblának lenne jó (...).
de az is látszik, hogy nem csak én értettem félre aszpeti "bevezető" mondatait (amivel tul.képp. indukálta az összes többi utána következő litániát), hiszen az előkép kellően besegített abban, hogy félreérhető legyen. ezért van, hogy már pár szóra beindult a "védelem".
az utólagos bővített verziót olvasva persze már sokkal tisztább a kép.
na megyek, kirohanok valahová:)
Még pár dolog, miután újra végigolvastam az eddigieket:
Graphit és Zorro: "kell egy író", illetve "kell egy olyan sztori, amit sajátjának érez".
A nyugati képregényrajzolók többsége mindig más és más íróval dolgozik. Többnyire a kiadó vagy az író keresi meg éppen őt, mert a stílusa, korábbi munkái alapján ítélve őt tartja alkalmasnak.
Zórád Ernőtől szokták idézni, hogy egy képregényrajzolónak bármit le kell tudni rajzolnia. Ezzel nem teljesen értek egyet. A saját szakmámból vett hasonlattal élve úgy tudnám kifejezni, hogy bár egy fordítónak bármit le kell tudnia fordítani, nem válogathat, de azért neki is tisztában kell lennie az erősségeivel és a korlátaival. Én például jogi és orvosi szakszövegeket nem szoktam vállalni.
Az ideális persze - ha valaki "csak" rajzolni tud, ahogy a többség - szert tenni egy állandó jellegű tettestársra, aki viszont "csak" írni tud, de érti a képregény működését.
Artúr mondta, és még pár más hozzászólásban is benne volt implicite vagy explicite, hogy inkább legyen kevés, de jó, mint sok, de gyenge vagy közepes. Ez ugyan jó elv, csakhogy nem mi magunk döntjük el, hogy melyik munkánk "jó", hanem az olvasó, befogadó. Vagyis több munkánknak kell megadni az esélyt, hogy megismerhessék. Lehet blogon, közösségi szájton, nem feltétlenül kell azonnal drága pénzért kiadni. Ebben még sok kiaknázatlan lehetőség rejlik.
Dávid lényegében azt mondja, hogy ő már öreg a pályamódosításhoz, és családapa lévén nem kockáztathatja, hogy egy kétes jövedelmezőségű szenvedélyére áldozzon naponta pár órát. Ilyet szerintem nem lehet kijelenteni általánosságban. Mindenkinek a saját személyes döntése, hogy egy már megteremtett egzisztencia birtokában van-e mersze 10-20 százalékkal csökkenteni a biztos bevételt jelentő munkáit és részben olyasmivel foglalkozni, ami igazán érdekli, amire nagyon motivált belsőleg.
De abban egyetértek, hogy az úttaposás is nagyon fontos, és hogy ez nem csak saját készítésű képregények kiadásából áll. Erről pedig úgy gondolom, hogy egy ideje az MKA kicsit megtorpant, ám bízom benne, hogy túl fog lendülni a holtponton.
"Dávid lényegében azt mondja..."
Ennél, amit írsz azért jóval összetettebb és árnyaltabb kérdés ez, csak nem fárasztom vele a "nagy nyilvánosságot".
"az MKA kicsit megtorpant, ám bízom benne, hogy túl fog lendülni a holtponton."
Úgy legyen!
Még egy csipet Angouleme:
A K.neten Zhalasz remek kis galériát linkelt, sok-sok fotó a fesztiválról:
http://picasaweb.google.com/metabunkeren/Angouleme2009?feat=directlink&fgl=true&pli=1&fgl=true#
Megjegyzés küldése