2009. szeptember 6.

Szivárványszín ceruzával

„Ezen a téren egyébként a magyar képregény is bizonyított, mégpedig Zorro de Bianco, azaz Fehér Zoltán Szivárvány köz című képregényével. Sajátos adalék, hogy az a kedves budapesti utcácska, amely e képregény helyszínét és címét is kölcsönözte, nemrég kapott új nevet, mégpedig a 20. századi magyar irodalom tán legismertebb, saját homoerotikus vonzalmával sokat küzdő alakjáét, Pilinszky Jánosét."

A teljes cikk Batwomanre kattintva olvasható!

9 megjegyzés:

zoli79 írta...

Na, ez se olvasta még azokat a képregényeket, amikről ír.

Peter Tikos írta...

Én ezt a mondatát nem értem teljesen, illetve nem értek egyet:
"A Tintin nemi hovatartozása körül dúló szócsata ékes példája annak, hogy egy meleg képregényhős ma is jóval nehezebben elfogadható a nagyközönség számára, mint egy heteroszexuális, vagy akár mint egy nem nélküli."
Ez biztosan igaz. A Tintin körül dúló csata esetében viszont nem arról lehet szó, hogy egy meleg képregényhős ellen tiltakoznak, hanem arról, hogy egy eddig heterónak (vagy nem nélkülinek, vagy inkább olyannak, akinek mellékes a nemi identitása) ismert képregényhősre "vetül a melegség árnyéka". Ugyanazt érzem, mint Batman és Robin felbukkanásakor az LMBT-n.

Egyébként gratulálok, Zorro! :)

Miklós Felvidéki írta...

Tintin meleg? Én azt hittem ő a kutyájá--namindegy.

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Zoli: Hát, valóban nem olvasta – vagy jól titkolja. :) Mondjuk egy újságíró, aki egy ilyen rövidebb áttekintést rittyent, leginkább a netet skubizza végig, majd összegez. Ebből nem mindig kerekedik ki alapos, tárgyszerű tanulmány.
Sok minden azért a helyén van, ami pedig a pilinszkys átkeresztelést illeti: örülök, hogy másnak is szemet szúrt. ;)

Péter, a Kneten is írtam, hogy nekem sem válik ínyemre ez a tintines találgatósdi. Egyszerűen a Tintin kalandokban nem játszik szerepet a szexualitás, a szerző semmi szükségét nem érezte, hogy megjelenjen benne.

A sokkal realistább stílusú Rahanban sem emlékszem arra, hogy a „tűzhajú" magányát oldani kellett volna egy helyes kis asszonykával. (Miközben azért szerepeltek szemrevaló őshölgyek bizonyos epizódokban.) De nem azért, mert a főhős meleg lett volna. Egyszerűen Lécureux másra helyezte a hangsúlyt.

Az Asterixre halmozottan igaz, hogy csak bizonyos idő elteltével került elő a szerelem témája – pedig, ahogy Feki arra korábban utalt: gyanús is lehetett volna a két, közös háztartásban élő jó barát, akik sülve-főve, jól elvannak együtt, kizárva a gyengébbik nem jelenlétét – sőt, sokszor olyan utalások is fellibbenek, hogy mintha egyenesen ciki lenne, ha bármelyikük is agyalna hasonlóról. Mondjuk, én ezt inkább egyfajta kamaszos irigység, baráti féltékenység számlájára írom.

Batman és Robin kapcsán pedig nem nyitok újabb vitát.
Az LMBT feszt. válogatásában azért szerepeltek, mert olyan erőteljes hangsúllyal és oly gyakran keveredtek gyanúba (ugye külön kötet is foglalkozott ezzel a felvetéssel), hogy mint tudósítónak, pontosabban Tóninak, mindenképpen meg kellett említenie ezt az aspektust is az áttekintésben – aminek egyébként ez a tablója is hamarosan felkerül a blogomra.
Elhiszem, hogy sokak nem vizionálnak intim kapcsolatra abból, hogy egy sármos, középkorú férfi és egy rövidgatyás, szexis, fiatal srác együtt él egy titkos barlangban, együtt „vadásznak”, osztják az igazságot és mindhalálig védelmezik a másikat, hiszen két harcostársról is szó lehet, mint ahogy van is. De azt sem gondolom, hogy csak melegeknek tűnhet fel ez a többrétegű, minimum félreérthető mester-tanítvány viszony, ami a furcsa, az elsődleges testi – és ezzel a nemi – jegyeket is kihangsúlyozó öltözet viselésével hatványozottan kelt „zavart” a fejekben. Tulajdonképpen nem zavar ez, egyszerűen egy bizonyos modellhez való hasonlatosság, ami nem jelenti azt, hogy bármivel is azonos lenne. Ez az imágó egy modell – a szamurájoké, a buddhistáké, a görög harcosoké stb., ahol a mester-tanítvány viszonyba bizony erőteljesen belefért a tudás átadásával a szexus kísérete, a felnőtté avatás. Hogy a maskarák erre még rá is erősítenek... ;)

Hogy erről tényleg ne nyissunk vitát ismét, Felvidéki Miki szavaival élek: Komolyan fiktív képregényhősök vélt szexualitásáról beszélünk? :))
Jön egy író, egy rajzoló és két perc múlva bármelyikükkel bármi történhet. Velünk, élő emberekkel nem. ;)

Miklós Felvidéki írta...

Ja ez a kérdés anno Superman kapcsán jött elő, a ruhája miatt. Örülök, hogy halad valamerre a világ :D

Viszont Tintin és a kutyája tényleg kivizsgálandó eset. Mikor egyszer pl csontot adott neki, az egyértelmű utalás volt az angol "boner" kifejezésre ami a férfi erekciót jelenti. Így azt hiszem minden világos. Tintin a csonttal jelzi kutyinak hogy helyzet van.

Peter Tikos írta...

Ööö, én egyáltalán nem akartam vitát nyitni. Biztosan félreérthető voltam. Épp azon agyaltam én is, hogy akik anno elkezdtek lovagolni a sötét lovag LMBT-béli szereplésén, azok kapaszkodhatnak bele ebbe a Tintin ügybe is.




Egyébként Rahanra mindig is gyanakodtam ...

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Elnézést, Péter, most olvasom, hogy milyen dacos hangnemben írtam! :S
Persze hogy nem vitázunk, én csak jelentős különbséget látok a Tintin, valóban felesleges „bemelegítése" és a Batman-Robin, modell-értékű, de szintén fölös találgatásai között.

Mellesleg feltettem Tóni „Szupermeleg" összeállítását is – egy időre én sem szeretnék ilyen direktben foglalkozni a témával:

http://fiat.blog.hu/2009/09/08/szupermeleg_meleg_szuperhosok

Peter Tikos írta...

Albert-Joseph Pénot Bat-woman képe tényleg megjelent képregényborítón, vagy csak illusztrációként lett beemelve?
Egyébként nagyon jó kis összefoglaló, köszönet érte. Persze Tóninak is.

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

:)) Nem, a Bat-woman csak érdekesség, nem tudtam kihagyni – meg tetszik is a kép.

Elsősorban Tóninak köszönöm én is! ;)