2010. február 1.

A csúf zsidó zseni, aki szerette a nőket

Joann Sfar Gainsbourg-filmje már a francia, belga és luxemburgi mozikban. Kíváncsi leszek, nálunk mikor mutatják be. Addig is, olvassuk el Onozó Róbert lelkes filmkritikáját az Origón, valamint lessük meg a pillanatot, amint a nőfaló dalszerző-énekes saját alteregójával találkozik:



Végezetül egy kis bónusz – az eredeti Bardot és Gainsbourg a Comic Stripben:



6 megjegyzés:

Peter Tikos írta...

Bakker, ez a Bardot és Gainsbourg rendesen betett. Méghogy a Varjúdombi nyomasztó... :)

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

:))) Hát, valóban elég sokkoló. Erről a klipről egy „bölcsesség" jutott az eszembe: „A képregény elébünk tesz egy vonalas rajzot, és a hős szájából kijövő légbuborékba annyit írnak: JAJ!" ;)

Egyébként az megvan, amikor a s*ggrészeg Gainsbourg élő adásban beszól Whitney Houstonnak? :P

http://www.youtube.com/watch?v=bMdXi6f5KRg

zoli79 írta...

Ezek a franciák a legdurvább tinglitanglit is megússzák. :D

Judit Tondora írta...

Ez fájdalmas volt. XDD
És a franciák tényleg bármit csinálhatnak, az kérem alássan izzig- vérig "művészet".
Ez a cucc megszépítette a napomat, szóval valamit csak tudnak :DDD

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Csak nekem jut eszembe Gainsbourg alteregójáról az Avatar? Vagy csak az éjszakai fények teszik? Vagy Serge is csak egy a Na'vi volna a naiv lánykák karjaiban...? :)

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Most komolyan...

Aki ismer, az tudja, hogy mindenevő vagyok. DE! Az éccakai rajzolás alatt képes voltam Gainsbourg minden albumát végighallgatni, mert a kíváncsiság hajtott. Persze, hiszen vagy tíz éve minden buli, amin részt veszek a „Je t'aime... moi non plus"-al ér véget és kedvelem is igencsak ezt a számot.
ÁM! Hogy ez az ürge a plusz „Bonny és Clyde"-on kívül értékelhető zenét nem tett le az asztalra, arra befizetek.
Cáfoljatok meg, de zeneszerző zseniről kár lenne beszélni. Szegény francia sanzon...