"A Némajátékban részben azt a helyzetet próbáltam meg vázolni, hogy a képregényrajzoláshoz nem kell anyagi háttér, csak idő és lelkesedés. A sztori négy alkotó közös munkáját mutatja meg, ami nagyszerű dolog, igaz, én eddig nem nagyon dolgoztam csapatban. A főhős egy fehérre mázolt arcú, néma pantomimes, van egy bevezető epizód és három szereplő srác által írt rész, ezeket a negyedik illusztrálja. Mindhárom rész stílusa kicsit más, színvilágban és sztoriban is, a történet vége igazi katarzis."
A Képregényfesztiválon debütált Felvidéki Miklós első önálló kötete, a Némajáték. Ennek kapcsán jelent meg róla egy írás a Kultúra.hu oldalán.
4 megjegyzés:
én ritkán szoktam csúna szavakat írni internetes kommentekbe, de ez egy k*rvára kib*szottjó képregény
egy apró porszem sincs a szerkezetében, olyan gördülékenyen tudtam végigolvasni. vannak jelenetek/képkockák amiket többször olvastam el, nem azért mert nem értettem őket elsőre, hanem habzsolási célzattal
én még csak az első fejezetet nyálaztam át, de egyetértek, valóban nagyon gördülékeny a sztori - de hát Mikitől nem meglepő, mindig is jól tudott mesélni a "kölök";)
hanem dolgozott ő csapatban is, igaz, lehet hogy csak 1x (távoli emlékek, hüpp)
A Némajáték tényleg remekre sikeredett, és LM-nek nagyon jók a fékei, ha meg tudott állni az első fejezet végén. :)
összevissza fékezek, egyszerre olvasok most kb 4-5 képregényt, amit beszereztem. néha egy kis Scott Pilgrim, aztán egy kis Walking Dead stb. de most járok a Némajáték 4. fejezetének a közepénél. tetszik, tetszik.. bár a 2. fejezet nem jött be annyira. a többi rész már inkább, bár kicsit azt érzem, hogy mintha rövidke lenne ez a képregény, hiába tudom, hogy 120 oldal és hogy nehezen szülődött meg. folytatásért kiált, ki tudja, lesz-e neki
Megjegyzés küldése