Nem szeretnék ironizálni, sem gúnyolódni azzal, hogy ismét egy olyan képregénygurut idézek a blogra, aki „csúnya" rajzokkal lopta be magát az európai képregénytörténelem lapjaira, mégis, ha meg lehet idézni a grafikai „naívát", a nyers és sok helyütt groteszk kívülállót – ami az akadémista szamárlétrát illeti legalább is –, akkor ezt Christophe Blain, francia képregényrajzolóval és -íróval maradéktalanul tehetem. Persze nincs egyedül. Egy igen érdekes és mára már igen sikeresnek is mondható alkotókolónia is társult mellé (Sfar és Larcenet többek között), akár együtt is emlegethetjük őket, a „csúnyán" rajzolókat, akik új színt és friss vért pumpáltak a frankofon iskola vénájába, megújítva és egészen új perspektívákkal megspékelve a hatvanas-nyolcvanas évek – egyébként ragyogó és örökérvényű – nagyjainak hagyományát.Kedvencem tőle az Izsák, a kalóz (Isaac le pirate) sorozat, de – az itthon a Dragone Rouge kiadótól megjelentetett – Torony (Donjon) című maratoni „mesefolyamban" is tisztes részt vállalt.
Bejegyzések
5 megjegyzés:
"– ami az akadémista szamárlétrát illeti legalább is –"
Nektem már ilyenetek is van? ;)
Gonosz, én a hagyományos akadémista csacsikra gondoltam, de állíthatunk, ha gondolod! :))
Ja, a „hagyományos akadémisták”, már unalmasságokkal is foglalatoskodnak… :D Vagy azok, az alkimisták? ;)
Köszi, Zorro, ezek nagyon jók! Ez az Izsák szuper, és Larcenet vangogos képregénye is irtó jól néz ki. Nekem még a nem eléggé agyonajnározott Guy Davis is eszembe jutott annak láttán. Lehet, a közeljövőben ismét meglátogatom a Francia Intézetet... Bár szívesen látnám ezeket magyar nyelven inkább, mert sajnos egy kukkot sem értek belőlük.
És mikor lesz új vagy nem látott Vogel kép? :)
Megjegyzés küldése