Képtelenségnek tűnik, hogy lenne olyan, aki ne ismerné, de ha mégis...
A címre kattintva elolvashatjuk az életrajzát. Nagyobb méretű képek itt.
Legfontosabb képregényei: Slaine: The Horned God, Lobo, Batman/Judge Dredd: Judgement on Gotham.
Stílusának legfőbb és nekem leginkább tetsző jellemzői: a komikumig fokozott brutalitás; a fantasy műfaj legkarakteresebb, már-már kánonként számon tartott képeinek megalkotása, amik paradox módon telis-tele vannak iróniával és szándékos naivitással; az egy képen, vagy egy képregényoldalon belüli radikálisan eltérő eszközhasználat (ceruzafirkától a hipernaturális festésmódig) és képi felfogás (gyilkos mészárlás és debil kis karakter békésen megfér nála); szecessziós, főleg Klimtre emlékeztető ornamentikák síkdekoratív használata és természetesen a hihetetlen rajztudás, magabiztos, mismásolásmentes anyaghasználat mellett.
Bejegyzések
11 megjegyzés:
Én is posztolni akartam már egy ideje. Azt hiszem, Biz teljes mértékben megkerülhetetlen, ha képregényről van szó. Tizenésves korom óta, mikor először megismertem a munkáit a Rock Hard magazin által leközölt Judge Dredd sorozat képében, betegesen rajongok érte. Hihetetlen, amit mind képregényben, mind illusztrációban művel, annak ellenére, hogy az újabb munkái erősen megosztják a közönséget. A 90-es évek közepén volt igazán a csúcson - népszerűségére jellemző, hogy a Judgement on Gotham képregényének dedikálására többen mentek el egy londoni könyvesboltba, mint egy héttel korábban a lemezét szintén ott dedikáló David Bowie kedvéért.
Rock Power volt, természetesen :)
Abnormális, kolosszális és persze zseniális - O" a csúcs.
melyek azok a közönségmegosztó munkák? érdekelne, mint ahogy az is, miket csinál jelenleg...
persze utánanézhetnék, de hátha van itt egy-két rozsomák, aki kapásból tud segíteni, infókkal stb.
Egyszer gyere el hozzám, megmutatom :)
Tudod, mostanában nem nagyon festegeti a képregényeit, hanem egyre elnagyoltabb tusrajzokat készít leginkább, amiket aztán elég csúnyán színeznek ki az akárkik. Meg szerintem a festett képei sem a régiek már. A közelebbi múltban megjelentek ilyenek hogy: Full Cirkle (valami festett dolog, de ne olyanra gondolj, mint pl. a Sláine), Lobo/Authority (ebből 2 sztori van, egy tpb-ben adták ki), Razor's Edge (Warblade), a Halo albumba is festett egy részt (ezt még lehet kapni Grifternél). Aztán ott van a Biblia albuma, tele illusztrációkkal - ennek kb. a 98%-a ceruzarajz. A Krisztust megkísértő Sátán képében azért természetesen önmagát örökítette meg :)))
Nekem ezek a munkái is tetszenek azért, és nagyon szórakoztatóak, de tényleg elmaradnak a nagy klasszikusoktól.
Rozsomák
A Bibliához készített képeiből nekem is van egy albumnyi. Jellemző, hogy leértékelve találtam rá egy bécsi képregényboltban. :P
Nem azt mondom, h rosszak, de az ember nem azt kapja, amit várna: pl. Szt. Sebestyén sosem látott mennyiségű nyillal a testében, Sámson pátoszmentes vérfürdője a filiszteusok körében, vagy Káint az emberi mértéken túl eltorzító gyűlölet fivére iránt, azaz némi Bisley-s blaszfém brutalitás.
Ehhez képest a művészettörténet klasszikus kompozíciói köszönnek vissza, az alkotótól szokatlanul visszafogott előadásmódban.
Mindegy. Bisley letett már annyit az asztalra, hogy ezt is megbocsássuk neki.
nekem tetszettek azok a lobók - szám szerint 2 - amelyek itthon megjelentek magyarul. és azok inkább ezt a firkás vonalat képviselték, de sztem irdatlan pöpecek. 'ztán van még nekem egy bodycount, ami tininindzsateknőcök, csak kissé sötétebb felfogásban (elég vérengzős). és nemrég a kezembe akadt egy képregénye, ami végig gagyi barbár kaszabolás, de szintén penge rajzokkal, a címe maximum force (2002-es). ez utóbbiak digitálisan vannak színezve... szóval egyik sem az a realista felfogású bisley, ellenben nekem mind a két fajta felfogás/stílus tetszik, amikor meg keveri őket, akkor pláne
(ilyet én csak judge dreddben ismerek). na majd egyszer tényleg ránézek azokra a "csalódást keltő" rajzokra! hátha nekem nem is okoznak majd akkora bánatot, de egyelőre így látatlanban marad a homály...
A Biblia album nekem is megvan. A Lobo sorozat is: a The Last Czarnian (amiről beszélsz) 4 füzetnyi. Ennek folytatása a Lobo's back: itt előjön az a fránya Bisley-s "lazaság": a 3. számnak már nem ő rajzolta a borítóját, a 4. számot pedig már egy másik művész készítette el. Aztán ott a kihagyhatatlan Lobo Paramilitary Christmas Special (ezt hozzácsapták a tavaly megjelent Lobo/Authority: Holiday Hell-hez). Ezek nekem mind megvannak, meg van Maximum Force is, asszem 2 történet (az egyik egy válogatásban, a másik egy Heavy Metal különszámban). Az az igazság, hogy a korai Lobók "firkássága" más, mint amiket később rajzolt. De igaza van Dávidnak: letett már annyit az asztalra, hogy ezeket is megbocsássuk neki.
Külön érdekes a Melting Pot című képregény: ezt Biz jóbarátja, Kevin Eastman írta. Ő mellesleg a Heavy Metal magazin főmuftija és a Tini Nindzsák megalkotója, és őt láthatjuk a Dávid által belinkelt alsó sor középső képén TNMT pólóban kuksolni. Ezt a képregényt eredetileg a szintén lóhajú rocker Kevin Talbot kezdte el rajzolni. Később jött a képbe Bisley, aki átfestette az egészet, sajátos ízt adva ezzel a sorozat képi világának. Ez az a kitalált univerzum, amelyben a F.A.K.K.2 játszódik: főszereplője Eastman felesége, a pornósztár és szexműsorvezető Julie Strain, aki számtlan művészt meghihletett már (felső sor bal és jobb képe). A róla készült pucér fotókat Eastman buzgón töltögeti fel a Heavy Metal oldalra - csakúgy, mint a Bizzel töltött részeg esték mementóit, amelyek mintegy választ adnak a kurtán-furcsán befejezett képregények rejtélyére is.
Istenem, mekkora geek vagyok :)))
De hát ezért szeretünk! :))
http://www.com-x2.com/main/comics/sections-5/batman-lobo/batman-lobo-art/batman-lobo-3.gif
Nekem ugyanez angolul van meg. Aszongya: The artist's impression
Több panel is van hasonló modorban - de vajon melyik testrészével "fogta" a cerkát, hogy ilyen lett?
Leborulok...
"Hé...ez csak egy skicc, oké?!":)
Megjegyzés küldése