2007. december 18.

Képek a megnyitóról...

Érkezés a helyszínre, az Ybl Palota éttermébe, ahol már javában hangol egy jazzband. Átadom Peti barátomnak – aki hosszú évek óta fanatikus Unicum-relikvia gyűjtő – a Cserkuti Dávid és Gáspár Tamás által rajzosan dedikált albumot.

A dedikáció...

A kiállítás nem csak az emeleten, de az étterem földszintjén is teret „követel" magának.

Készülődés a megnyitóra: a hely háziasszonya felkonferálja az eseményt. Bardon Barnabás már a második művész abban a fiatal kortársak munkáit bemutató sorozatban, amit az Ybl Palota kultúrmissziójában felvállalt.

Az alkotó megnyitó közben...

Fotók: Kiss Tamás

8 megjegyzés:

Haránt Artúr írta...

gratula a kiállításhoz!

leginkább a háttérben lévő képeket sasoltam, sajna nem sokat láttam. amúgy nekem a mostani Pinkhellben lévó álarcos képregény, amit cerkával csinált Barnabás, sokkal jobban tetszett mint a labdás képregény

érdekes, hogy a ceruzával készített képregényének és lazurral készített képregénynek (akvarell? tus?), ugyanolyan a hatása, mintha mindkettő azonos technikával készült volna, kicsit szokszorosító grafikai eljárásra emlékeztetnek engem.

szerintem negyon bejönne Barnabásnak például az akvatinta :), azzal az eljárással nem is igen készültek még képregények (Goya szőrnyűségesen zseniális metszeteinek is kissé képregényszerű hatása van, ha egymásmellett nézzük őket - hehe, ezért az állításért lehet megköveznének akadémista esztéták:))

mégegyszer gratula, és szép a kiállító terem is, jól passzol ezekhez a képekhez a sötét fa alap.

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Igen, a mostani Pinkhellbe nem is véletlenül tettem be a "Kimutathatatlant" - ilyen finom kis etűdszerű kétoldalast nemigen láttam még. Meglepő volt olvasni, hogy vannak, akik nem értették.
A "Sárga csíkos..." nem egy sikerült darab, Barnának egyértelműen író kell: a KÉPzelete igen erős, viszont ha ezt képregényre kell szelídíteni - márpedig kell -, akkor csak egy olyasvalakire számíthat, aki a saját "rögeszméit" is szem előtt tarja.

A megnyitó egyébként igen kellemes volt, csak azt sajnálom, hogy nem lehetett beb***ni senkivel sem úgy igazán, mivel a társaságból szinte senkit nem ismertem.
Persze nem gond, Kemenes Tamással sokáig beszélgettünk.

Névtelen írta...

Képzelem milyenek lehetnek ezek a kiállítás megnyitók. A kötelező előbeszéd után már mindenki indul is a csillagvizsgálóba. :D

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Azért én többnek szántam, mint „kötelező előbeszédnek", mivel már évek óta szerettem volna írni Saban munkáiról - így nagyon örültem a felkérésnek. Nincs benned egy csöpp előítélet az eseménnyel kapcsolatban? ;)
Esetleg legközelebb látogass el valamelyik megnyitóra...

Névtelen írta...

Előítélet? Én bírom Saban munkáit. Nem is konkrétan a te előbeszédedre gondoltam úgy. ;)
Mindegy.

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Általánosan nyilatkoztál egy konkrét dolog kapcsán, erre reagáltam, mivel ez így – "képzelem milyenek lehetnek ezek a kiállítás megnyitók (stb)" – minden hasonló eseményre vonatkozik és azért egy sóhajnyi előítélet ott bujkál benne, de a tapasztalat hiánya mindenképpen. :)
Egyébként meg odatettem a ;) szmájlit is a végire, nehogy már ezen bármelyikünk megbántódjék! ;)

Névtelen írta...

Láttam azt a szmájlit ám, úghogy semmi sértődés esete nem állt fenn részemről. ;)

Tapasztalat tényleg nincs, ez igaz. Előítéletem valamennyi van - ez is igaz, de valahogy én a kiállításokat mindig is magányosan szerettem, már ha egyáltalán elvetődök egy ilyenre.

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Tökéletesen egyetértünk: a megnyitón nem lehet rendesen megnézni a képeket, ezért szoktam később egyedül is elmenni. A megnyitó az amolyan buli, ünnep, és iszogatás a csillagvizsgálóban. :P