Gyerekkorom azon olvasmányai közé tartoztak Nemere István sci-fi regényei, amelyek kétségkívül hozzájárultak ahhoz, hogy később a fantasy és sci-fi illusztrációk felé fordultam. Ezek közül is kiváltképp szerettem a három űrkadét, Lars, Don és Ariel kalandjait, nem utolsósorban azért, mert Haui József tolmácsolásában még képregény is készült A kupolaváros titkából. Most újra kiadásra kerül a sorozat, megfejelve egy hatodik történettel, melyet az író ez alkalomból követett el. Kissé fura, ám jóleső érzés számomra elkészíteni a régi kedvencek borítóját. Számszerint hármat, ugyanis 2-2 regény jelenik meg egy kötetben. Ezek közül a második borítóját szeretném most bemutatni, amelybe A kozmosz lovagjai és Az idő vándorai lesznek "csomagolva". Azoknak pedig, akik kíváncsiak arra, hogyan alakult ki ez a szándékaim szerint egy kis retró érzést sugárzó kép, mentettem az állásokat. A munka során adott tanácsokért ezúttal is köszönet Cserkuti Dávidnak.
2008. október 22.
Retró sci-fi
Gyerekkorom azon olvasmányai közé tartoztak Nemere István sci-fi regényei, amelyek kétségkívül hozzájárultak ahhoz, hogy később a fantasy és sci-fi illusztrációk felé fordultam. Ezek közül is kiváltképp szerettem a három űrkadét, Lars, Don és Ariel kalandjait, nem utolsósorban azért, mert Haui József tolmácsolásában még képregény is készült A kupolaváros titkából. Most újra kiadásra kerül a sorozat, megfejelve egy hatodik történettel, melyet az író ez alkalomból követett el. Kissé fura, ám jóleső érzés számomra elkészíteni a régi kedvencek borítóját. Számszerint hármat, ugyanis 2-2 regény jelenik meg egy kötetben. Ezek közül a második borítóját szeretném most bemutatni, amelybe A kozmosz lovagjai és Az idő vándorai lesznek "csomagolva". Azoknak pedig, akik kíváncsiak arra, hogyan alakult ki ez a szándékaim szerint egy kis retró érzést sugárzó kép, mentettem az állásokat. A munka során adott tanácsokért ezúttal is köszönet Cserkuti Dávidnak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
11 megjegyzés:
Rég voltam már Nemere rajongó, de ezeknek a könyveknek az újrakiadását várom, mert mindig csak kölcsönbe voltak nálam. Majd felolvasom őket estimesének.
Remélem a tipó is olyan jó lesz mint a kép. A másik két könyv borítóját is Te csinálod?
Köszi! És igen, én készítem a másik kettőt is. Az első készült elsőként, valamiért ez a második jobban tetszik, a harmadikat viszont még nem kezdtem el.
Ezt a regényciklust én is lelkesen olvastam anno - nem mellékesen Jenkovszki Iván remek illusztrációi miatt.
Ez az új borító is hatásosra sikerült, tipikusan olyasmi, ami leveteti magát a polcról a könyvesboltban, gratulálok.
Engem csupán egyetlen dolog zavar kissé, mégpedig, hogy a kisebb űrjárgány amiről hősünk átszállt, most szinte teljesen egybeolvad a figurával. A blogodra kirakott fázisokon látszik, hogy ezt eredetileg nem így tervezted, gondolom a majdan rákerülő címnek kellett ezzel a nem túl szerencsés megoldással helyet szorítani. Kár...
Ez bejön, tetszik! Gratula hozzá!
A feltehetőleg ruhaszigetelési (külső „köpeny” alatti) labdacsok hatására magamban cccp űrhajósnak könyveltem el a dolgos munkavégzőt ;)
Űrhajós él-fényei nagyon tetszetősek lettek, olyannyira, hogy a biztosítókábelt elsőre észre se vettem ;)
Ha név nélkül említed, hogy retró sci-fi… Botond-Bolics Györgyre asszociáltam volna.
olyan mitnha az ürhajósnak nem tetszene az aláírásod és ki akarná vágni a lézerpityuval :-))
amúgy nagyon vagány lett!
Nekem is a hátizsák űrhajó eggyesülése zavaró talán, ha elforgatnád jobb lenne, mert a másik gondom vele, hogy minden irány jobbra lefelé tart. Ez nekem negatív érzetet okoz. Ha valami jobbra fel megtöri a ritmust az visszabillentheti a kompozíciót.
Amúgy minden egyéb szempontból helyén van a cucc és grat. hozzá.
A hátsó űrhajó tényleg elég zavaró helyre került, először a hátkészülék toldmányának néztem. Ráadásul ha így repeszt, seperc alatt lerántja a hegesztős emberkét :) Az összhatás jó lett, de az előző vázlatokhoz képest inkább úgy tűnik, mintha nem lukat vágna, hanem visszahegesztené a lemezt a félbevágott minta miatt.
Örülök neki, hogy nem csak nekem voltak meghatározó élmények annak idején, Nemere István fantasztikus regényei.
A borító nekem, úgy ahogy van, nagyon tetszik, nagyon szép, profi munka, csak gratulálni tudok hozzá.
Nem volt annyi (megfogadott) tanácsom, ami miatt meg kellett volna említeni, de azért köszi. :)
Én viszont tudom, ami ezek szerint azóta sem lett érthető, hogy nemcsak a kis űrhajó, hanem a nagy és vele együtt a szerelő űrhajós is száguld az űrben.
Ezeket a sztorikat gyerekként én is szerettem, mind Jenkovszky (y-nal!) Iván (aki inkább maradt volna illusztrátor, mint festőművész), mind pedig Haui József rajzaival (Titok a kráter mélyén).
Grat!
"ami ezek szerint azóta sem lett érthető, hogy nemcsak a kis űrhajó, hanem a nagy és vele együtt a szerelő űrhajós is száguld az űrben."
Nem csoda, hogy nem érthető, mert nincs ilyen, mert mihez képest száguld?
Ha ég a hajtóműve az űrhajónak, akkor gyorsul, ami még durvább.
Megjegyzés küldése