2009. január 16.

Valami Amerika 2.

13 megjegyzés:

Csacso írta...

Ez olyan szándékos „provokálás”?
Vagy figyelmeztetés, kampány a „fotoszkóp” ellen(mint a cigarettásdoboz feliratai)?
- első képkocka legendás és ismert bubijai
- közvetlen a fotókra rárajzolás (semmi ámítás, mintha…)
Látszik sok saját munka is volt benne, de így nekem giccselt bravo újság fotó-képregény összhatás. Bocs ha rosszul látom!

Gáspár Tamás írta...

Nem, ez a giccses fos komoly.
Ha beülsz a VA2-re akkor találkozhatsz még további tíz oldalnyi bravo-trágyával, amit bemelegítésként zúdítanak rád, nyilván azért, hogy azután zsibbadt zombiként vegetáld végig a filmet.
A fotóhatás - sajnos - az alapkoncepció részét képezte; gyakorlatilag választani lehetett, hogy egy jó kis szappanoperás "eztörténtazelőzőrészben" vagdosás legyen az VA1-ből, vagy képregény, még ha ilyen felemás hatású is... :P
(Az "első képkocka legendás és ismert bubijai" önironikus poén, a végső verzión nem is szerepel.)

Cserkuti írta...

Nekem a 10 oldalból van, ami jobban tetszik, de ha ebbe is jobban belenézünk, látható, hogy mennyire "sok saját munka is volt benne".
A legendás öniróniát viszont nem értem. Hol találkozhattunk ezzel a poénnal?

Szabó Jenő írta...

Hát, kövezzetek meg, de én igencsak el tudnék képzelni egy ilyen technikával készült képregényt.

(Elsőre talán kicsit hülyén néznék ki batman jelmezben, de a doktor úr nyilván félelmetessé tudna változtatni.)

Peter Tikos írta...

A Bravo fotóképregény mellékízt nyilván Szabó Győző csapbólisfolyó ábrázata keltheti. Batmannel egész másként mutatna, hisz Alex Ross egész pereputtyát bemutató munkái sem annyira az a giccses fos kategória. Szóval nekem azért eléggé tetszik ez cucc, bár nyilván a technikai, és nem a tartalmi oldala miatt.

Cserkuti írta...

Mi a baj a tartalommal? Vígjáték? Képregény a filmben? Szexualitás alkalmazása pénzszerzési célból? Szexualitás burkolt ábrázolása filmben? Szabó Győző?

Amúgy volt egy poszt még a blogunk hajnalán egy hasonló technikával készült cuccról, amit kifejezetten azért tettem fel, mert jól láthatóan mutatja, hogy mennyire kell tudni rajzolni ahhoz, hogy egy ilyen anyagból jó meló szülessen.

Peter Tikos írta...

Nekem semmi bajom Szabó Győzővel, én is dolgozom vele. A szexualitás ábrázolása meg pláne nem okoz gondot :)
A filmre gondoltam, nem szeretem ezeket a magyar vígjátékokat.

Haránt Artúr írta...

a Scanner Darkly-t is sok kritika érte az "átrajzolás" miatt, de kevesen tudják -most néztem megint utána én is-, hogy 1 perc animáció átlagosan 350 óra alatt lett meg 50 animátorral.

ennél még érdekesebb számomra David Hockney: Titkos tudás című könyve, amiben "leleplezi", hogy a korai nagymesterek is használtak camera lucindához hasonló segédeszközöket. persze Veermerről például már korábban lehetett tudni. nem szeretem nagyon a "leleplezős" revizionista könyveket, de annál tényleg szépen be van mutatva, hogy a camera lucinda használata sem egyszerű. sokan egyébként őt is e félreértésből kritizálták. sokszor említi hogy nem egyszerű az ilyen rajzolás és számára "nem von le a képek értékéből, épp ellenkezőleg"

sztem ezeket úgyis fel lehet fogni mint valamiféle műfordítást, csak nem szavakkal, hanem vizuális eszközökkel. a műfordítás sem sima versmásolás, ugye

Peter Tikos írta...

Mikor Dalít támadták, hogy fotókat használ a képeihez, azt válaszolta: szerinte már Leonardo is legszívesebben fényképek alapján festett volna, csak akkor azt még nem találták fel. Hiszen nem fejből rajzoltak, festettek korábban sem, hanem modell alapján, és a modelleknek sem jó, hogy órákon keresztül kell mozdulatlanul pózolniuk, esetenként mindenféle kicsavart pózokban és idióta, kényelmetlen jelmezekben - a festőnek meg pláne, elviselni a nyavalygásukat :)
Ez a műfordítós példa tök jó.

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Szimpatikus, hogy Hockney-t felhozod (szeretem a festészetét is), és valóban, camera obscurát sokan használtak, még Caravaggio is, bár jobban szerette a modell utáni festést. Viszont ahogy Peti mondja, azért elég idegölő tudott lenni a több napig egy pózba merevedés. Jarman Caravaggio filmjében pl. a főszereplő folyamatosan fegyelmezi a modelleket, elég határozott hangnemben. :)
Valószínűleg ez úgy működik, hogy az ember a gyakorlattal egyre több mindent tud fejből festeni (vagy kamuzni), de mindent még a legnagyobb mester sem tud.
A műfordítás valóban klassz példa.

Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...

Bocs, hogy ne legyek teljesen OFF: nekem is tetszik ez a gáspáros átírás. Egy picurkát (ha azt a megrendelő megengedné ugyebár) még jobban elrugaszkodnék, de már így is működik. Az a pici nekem azért hiányzik, mert most valahogy több fölös munkát érzek benne – miközben Gáspár jobban is megmutathatná a remek rajztudását.

Haránt Artúr írta...

hát kérdés hogy az a film mennyire jól mutatja be Caravaggio festési módszerét. nekem pölö a Szent Máté mártíromságának a készülése kicsit színpadias volt, az egész jelenetet beállítani az összes emberrel kicsit túlzás volt sztem. Hockney könyve is kitér arra, hogy a c.lucindával csak kis részleteket lehet "rögzíteni", így mozaikszerűen épül fel a kép. a másik nyom (ami Caravaggio-nál jellemző ugye), az hogy nagyon erős fénnyel van megvilágítva a modell, mintha vakuznák. vagyis sötét helységben készülhetett a kp és a fényforrás maga a modell volt. már ha egyáltlan egy filmről beszélünk. én csak egy Caravaggios filmet ismerek.

meg ugye, a ruhás embereket bábukról festették sokszor. pölö Terborch selymei eccerűen nem lehettek egy mocorgó emberen . ha meg igen akkor még korábban ismerték a fotózást mint hisszük :)

hogy én se legyek off: azért olyan élfényeket egyik barokk festő sem tudott mint Dr. G. :)

Peter Tikos írta...

Caravaggio, Terborch, Dalí, Gáspár! :)