MKA: Valami Amerika 2.

2009. január 16.

Valami Amerika 2.

13 megjegyzés:

Csacso írta...: Ez olyan szándékos „provokálás”?
Vagy figyelmeztetés, kampány a „fotoszkóp” ellen(mint a cigarettásdoboz feliratai)?
- első képkocka legendás és ismert bubijai
- közvetlen a fotókra rárajzolás (semmi ámítás, mintha…)
Látszik sok saját munka is volt benne, de így nekem giccselt bravo újság fotó-képregény összhatás. Bocs ha rosszul látom!; 2009. január 16. 23:19
Gáspár Tamás írta...: Nem, ez a giccses fos komoly.
Ha beülsz a VA2-re akkor találkozhatsz még további tíz oldalnyi bravo-trágyával, amit bemelegítésként zúdítanak rád, nyilván azért, hogy azután zsibbadt zombiként vegetáld végig a filmet.
A fotóhatás - sajnos - az alapkoncepció részét képezte; gyakorlatilag választani lehetett, hogy egy jó kis szappanoperás "eztörténtazelőzőrészben" vagdosás legyen az VA1-ből, vagy képregény, még ha ilyen felemás hatású is... :P
(Az "első képkocka legendás és ismert bubijai" önironikus poén, a végső verzión nem is szerepel.); 2009. január 17. 9:50
Cserkuti írta...: Nekem a 10 oldalból van, ami jobban tetszik, de ha ebbe is jobban belenézünk, látható, hogy mennyire "sok saját munka is volt benne".
A legendás öniróniát viszont nem értem. Hol találkozhattunk ezzel a poénnal?; 2009. január 17. 10:47
Szabó Jenő írta...: Hát, kövezzetek meg, de én igencsak el tudnék képzelni egy ilyen technikával készült képregényt.

(Elsőre talán kicsit hülyén néznék ki batman jelmezben, de a doktor úr nyilván félelmetessé tudna változtatni.); 2009. január 17. 19:39
Peter Tikos írta...: A Bravo fotóképregény mellékízt nyilván Szabó Győző csapbólisfolyó ábrázata keltheti. Batmannel egész másként mutatna, hisz Alex Ross egész pereputtyát bemutató munkái sem annyira az a giccses fos kategória. Szóval nekem azért eléggé tetszik ez cucc, bár nyilván a technikai, és nem a tartalmi oldala miatt.; 2009. január 18. 15:40
Cserkuti írta...: Mi a baj a tartalommal? Vígjáték? Képregény a filmben? Szexualitás alkalmazása pénzszerzési célból? Szexualitás burkolt ábrázolása filmben? Szabó Győző?

Amúgy volt egy poszt még a blogunk hajnalán egy hasonló technikával készült cuccról, amit kifejezetten azért tettem fel, mert jól láthatóan mutatja, hogy mennyire kell tudni rajzolni ahhoz, hogy egy ilyen anyagból jó meló szülessen.; 2009. január 20. 13:01
Peter Tikos írta...: Nekem semmi bajom Szabó Győzővel, én is dolgozom vele. A szexualitás ábrázolása meg pláne nem okoz gondot :)
A filmre gondoltam, nem szeretem ezeket a magyar vígjátékokat.; 2009. január 20. 14:44
Haránt Artúr írta...: a Scanner Darkly-t is sok kritika érte az "átrajzolás" miatt, de kevesen tudják -most néztem megint utána én is-, hogy 1 perc animáció átlagosan 350 óra alatt lett meg 50 animátorral.

ennél még érdekesebb számomra David Hockney: Titkos tudás című könyve, amiben "leleplezi", hogy a korai nagymesterek is használtak camera lucindához hasonló segédeszközöket. persze Veermerről például már korábban lehetett tudni. nem szeretem nagyon a "leleplezős" revizionista könyveket, de annál tényleg szépen be van mutatva, hogy a camera lucinda használata sem egyszerű. sokan egyébként őt is e félreértésből kritizálták. sokszor említi hogy nem egyszerű az ilyen rajzolás és számára "nem von le a képek értékéből, épp ellenkezőleg"

sztem ezeket úgyis fel lehet fogni mint valamiféle műfordítást, csak nem szavakkal, hanem vizuális eszközökkel. a műfordítás sem sima versmásolás, ugye; 2009. január 20. 19:36
Peter Tikos írta...: Mikor Dalít támadták, hogy fotókat használ a képeihez, azt válaszolta: szerinte már Leonardo is legszívesebben fényképek alapján festett volna, csak akkor azt még nem találták fel. Hiszen nem fejből rajzoltak, festettek korábban sem, hanem modell alapján, és a modelleknek sem jó, hogy órákon keresztül kell mozdulatlanul pózolniuk, esetenként mindenféle kicsavart pózokban és idióta, kényelmetlen jelmezekben - a festőnek meg pláne, elviselni a nyavalygásukat :)
Ez a műfordítós példa tök jó.; 2009. január 20. 21:33
Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...: Szimpatikus, hogy Hockney-t felhozod (szeretem a festészetét is), és valóban, camera obscurát sokan használtak, még Caravaggio is, bár jobban szerette a modell utáni festést. Viszont ahogy Peti mondja, azért elég idegölő tudott lenni a több napig egy pózba merevedés. Jarman Caravaggio filmjében pl. a főszereplő folyamatosan fegyelmezi a modelleket, elég határozott hangnemben. :)
Valószínűleg ez úgy működik, hogy az ember a gyakorlattal egyre több mindent tud fejből festeni (vagy kamuzni), de mindent még a legnagyobb mester sem tud.
A műfordítás valóban klassz példa.; 2009. január 21. 0:35
Fehér Zoltán / Zorro de Bianco írta...: Bocs, hogy ne legyek teljesen OFF: nekem is tetszik ez a gáspáros átírás. Egy picurkát (ha azt a megrendelő megengedné ugyebár) még jobban elrugaszkodnék, de már így is működik. Az a pici nekem azért hiányzik, mert most valahogy több fölös munkát érzek benne – miközben Gáspár jobban is megmutathatná a remek rajztudását.; 2009. január 21. 0:38
Haránt Artúr írta...: hát kérdés hogy az a film mennyire jól mutatja be Caravaggio festési módszerét. nekem pölö a Szent Máté mártíromságának a készülése kicsit színpadias volt, az egész jelenetet beállítani az összes emberrel kicsit túlzás volt sztem. Hockney könyve is kitér arra, hogy a c.lucindával csak kis részleteket lehet "rögzíteni", így mozaikszerűen épül fel a kép. a másik nyom (ami Caravaggio-nál jellemző ugye), az hogy nagyon erős fénnyel van megvilágítva a modell, mintha vakuznák. vagyis sötét helységben készülhetett a kp és a fényforrás maga a modell volt. már ha egyáltlan egy filmről beszélünk. én csak egy Caravaggios filmet ismerek.

meg ugye, a ruhás embereket bábukról festették sokszor. pölö Terborch selymei eccerűen nem lehettek egy mocorgó emberen . ha meg igen akkor még korábban ismerték a fotózást mint hisszük :)

hogy én se legyek off: azért olyan élfényeket egyik barokk festő sem tudott mint Dr. G. :); 2009. január 21. 8:05
Peter Tikos írta...: Caravaggio, Terborch, Dalí, Gáspár! :); 2009. január 21. 15:11