2010. február 12.

Félre a lófejjel!

Suhajda Emese izgalmas írását az olasz maffia és a képregény kapcsolatáról a hg.hu-n olvashatjátok.


8 megjegyzés:

Komaváry írta...

Erre a képre habozás nélkül rávágtam volna, hogy Dan Brereton, a Nocturnas/Thrillkiller környékéről. Nagyon jó!

Haránt Artúr írta...

érdekes cikk volt, de a felsorolás a második felében nekem unalmas volt.

az elején lévő összefoglalót tovább olvastam volna szívesen. aminek én örülök, az a "fejlődés" amit az elején is írt, hogy a romatikamentes realista maffia téma "eddig" nem volt (képregényben sem). mármint annak örülök, hogy egyre több ilyen mű születik, mert ezek a szervezetek végtére is lelketlen vademberekből állnak

egyébként éppen ezért fura is a mangás párhuzam, hiszen azok nagy része vagy eltúlozza a valóságot, vagy teljesen fiktív. persze mondom ezt úgy, hogy soha a büdös életben nem olvastam jakuzás mangát, de eltom képzelni milyen lehet a kötődésük a valósághoz. (mielőtt még a műfaj rajongói begurulnának: nincs bajom ezzel :), és arról sincs szó hogy egy kalap alá veszem őket általánosan)

most olvastam el egyébként nemrég a Sentences: The Life Of MF Grimm című graphic novelt. az nem 100%ban, de elég vastag mértékben merít az amcsi fekete karakterű bűnöző világból. egy grandmaster fokozatú emcee életéről szól. pont az tetszett egyébként abban is hogy elhagyta az tipik gangsta zsánereket, ami meg olyannak tűnt annál meg is jegyezte például amikor los angelesbe érkezett hogy "that "colors" shit from the movies, was real, and you had to respect that"

majd lehet posztolok egy ismertetőt ide a képregényről

Komaváry írta...

"egyébként éppen ezért fura is a mangás párhuzam, hiszen azok nagy része vagy eltúlozza a valóságot, vagy teljesen fiktív. persze mondom ezt úgy, hogy soha a büdös életben nem olvastam jakuzás mangát, de eltom képzelni milyen lehet a kötődésük a valósághoz."

A legtöbb jakuzamanga gekiga, ezek pedig azért közelebb állnak a valósághoz, mint egy sónen-sódzsó képregénynek.

Itthon ez utóbbiból van több, gekiga lényegében csak annyi, ami megjelent a képes kiadós antológiákban.

Van egy csomó jakuzaromantikás mű, de a többség eléggé őszinte.

(Érdemes belenézni pl. ebbe:
http://www.mangaupdates.com/series.html?id=5708 )

Haránt Artúr írta...

kösszép! majd megnézem

Haránt Artúr írta...

ja és: milyen képes kiadós antológiákban voltak? gondolom nem a fefe antológiákban mer azokból nem emlékszem jakuzákra. szívesen beszerezném őket, ha pontosítanád

vagy lehet félreolvastam és a gekiga az tágabb gyűjtőfogalom és nem feltétlen mind jakuza témájú (gondolom ezért van a "legtöbb" szó előtte). néuzd el kérlek ha hülyét kérdeztem, van még mit tanulnom mangából :)

Peter Tikos írta...

A gekiga az olyan a mangának, mint a graphic novel a comicsnak :)

Haránt Artúr írta...

infó betolva, kösz!

Komaváry: azóta rálestem a linkelt cuccra (onnan nem tudtam tölteni egyébként), és tényleg valóságszagúnak tűnik

egyébként amit idéztél tőlem annak az volt az alapja, hogy a japán szellem egyik erőteljes jellemzője, hogy az ideáikat ügyesen ültetik át a környezetükbe bármilyen területről is legyen szó (a természetesnek tűnő mesterségesen elrendezett japán kertetektől a hello kitty maszkot viselő légi kisérő nőkön át a szemkikerekítő műtétekig stb). a jakuza szervezet is eléggé különbözik a világ többi bűnszervétől, történelmi gyökerei miatt alapból kicsit romantikus téma

szal visszatérve: egy olyan világban ami álomképekkel, legendákkal, vágyakkal, túlzásokkal van berendezve, annak a "realista" tükörképe már alapból kicsit valóságtól elrugaszkodott (szerintem legalábbis. abba most sztem ne menjünk bele hogy "akkor pont az a valóság, hogy az emberek nem akarják nyitott szemmel sem látni a valóságot" mer annak nincs vége, meg mondani sem kell, hogy nem homogén a kultúrájuk, nem lehet egységes formulát rájuk húzni).

éppen ezért egy olyan nyugati ízlésű parasztnak mint én kellemes meglepetés ez a fenti képregény amit linkeltél :), kösz hogy felhívtad rá a figyelmem

Komaváry írta...

Tikos: a gekiga tudatosan vállalt irányzat, és még csak nem is jobban eladható, mint mondjuk egy tiniképregény :)

Haránt Arthúr: persze, ez is megvan, a jakuzák ugyanúgy eljátszák azt, hogy ők a jófejek a szomszédból, lovagi erkölccsel, mint az olasz maffia.

Viszont ott is régóta jelen van az a képregény, ami úgy ír az alvilágról, hogy nem próbálja elromantizálni.

Direkt olyan helyet írtam, ahonnan nem lehet letölteni :p

Ebben a mangában az a nagyszerű, hogy úgy tud érdekes lenni, hogy az ember gyomra felfordul tőle. És nem hatvan hektoliter vérrel teszi ezt.

(Valami ilyesmire számítottam, amikor hír lett abból, hogy kiadnak egy uzsorakamat elleni képregényt.)