"1964. október 20-án születtem Budapesten. Hivatalosan nem részesültem grafikai képzésben, de jártam rajzolni egy magántanárhoz, remélve, hogy ez segít felvételizni művészeti iskolába. Nem segített. Alapos ismereteket szereztem a hagyományos technikák használatában, de a több lépcsős felvételin éreztem is, hogy nem vagyok oda való, ezt el kell ismernem. A beszélgetés első kérdése pedig így hangzott: "Mi a véleménye a vietnami háborúról? Csak röviden, kérem!" Elítéltem és kijöttem. 14 éves voltam...
Ezek után kizárólag a magam örömére rajzolgattam, és belenyugodtam, hogy én nem vagyok művész. Imádtam a képregényeket, az első darabomat az iskolában cseréltem. Később vásároltam, amit csak lehetett: Pif, Kockás, Mozaik. Mindenféle újságokat, amiben képsorok fordultak elő (például Jucika barkácsolós kalandjai). A Fülest pedig nagymamám vásárolta, és szépen kivágva, összegyűjtve elküldözgette belőle a képregényeket.Kirakatrendezőként kezdtem dolgozni, majd műszaki rajzoló lettem, és pár év után tervezőgrafikus. Transzparensek, emblémák, zászlók, miegyéb. Ez idő alatt szünetelt a képregényrajongásom, másra kellett a pénz. Meg nem is érdekelt az, amihez akkoriban hozzá lehetett jutni. Pár gyöngyszemet azért megvettem anno, például a Képregényes rocktörténet című kiadványt.


8 éve külföldön élek, és nem dolgozom. Egy idegbénulás miatt nem tudom irányítani a ceruzát. Szerencsére az egeret bal kézzel tanultam meg használni, mivel betegségem kezdetén ismerkedtem meg a számítógéppel. Így most már csak számítógéppel "rajzolok". Képeimet Poserrel készítem, PSP-t, PS-t, és ezer más apró kiegészítőt használva hozzájuk. Itt újra kitört rajtam a rajongás, a sok csodás francia és belga kiadvány között. Ennek hátasára kezdtem el nemrég magam is képregényekkel próbálkozni."
(A Balett és Piroska című képregények a fenti képekre kattintva teljes terjedelmükben olvashatók.)