Itt a beszámoló első részében megígért folytatás. A fenti képen egy nagyon jellemző bukaresti sajátosságot, a kábelrengetegben fuldokló villanyoszlopot láthatjuk. Ez a meghökkentő látvány már több alkotót megihletett, így Lewis Trondheimet és Stark Attilát is.
A szalonra megjelent vaskos kötet a román képregény történetét dolgozza fel. Az ára kifejezetten kedvező lett, hála az elnyert állami támogatásnak. A két szerző, Dodo Nita és Alex Ciubotariu dedikál.
Vendéglátónk, Csegedi Magdolna direkt a magyar alkotók tiszteletére öltözött bokától derékig képregénybe.
A cseh képregény legnagyobb újkori sikere az Alois Nebel, Életem című alkotás. A kiugróan magas eladások következményeként animációs film is készült az anyagból.
A német precizitás újabb iskolapéldájával találkoztunk a kiállítás folyosóján: a Goethe Intézet ezekben a masszív, felcímkézett ládákban juttatta Bukarestbe a képeket.
A német szekció egyértelmű sztárja Reinhardt Kleist volt, akinek Johnny Cashről szóló képregényéről már itt, a blogon is ejtettünk szót.
... Fidel Castro életét feldolgozó képregényt...
A kiállítótermen kívül is akadt azért látnivaló. A Román Építészeti Társaság épülete ízléstől függően vált ki erős reakciót a gyanútlan járókelőből. Számomra egyedüli magyarázatnak az látszik, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia követségeként, később a Securitate központjaként működő épülten a múlttal való szakítás jegyében így igyekeztek bosszút állni.
1 megjegyzés:
Kaki az ultimate military bolt :)
Egyébként remek a beszámoló és nagyon tud ez a Reinhard Kleist.
Megjegyzés küldése