2010. november 10.

Bukaresti tudósítás 2.

Itt a beszámoló első részében megígért folytatás. A fenti képen egy nagyon jellemző bukaresti sajátosságot, a kábelrengetegben fuldokló villanyoszlopot láthatjuk. Ez a meghökkentő látvány már több alkotót megihletett, így Lewis Trondheimet és Stark Attilát is.

A szalonra megjelent vaskos kötet a román képregény történetét dolgozza fel. Az ára kifejezetten kedvező lett, hála az elnyert állami támogatásnak. A két szerző, Dodo Nita és Alex Ciubotariu dedikál.

Vendéglátónk, Csegedi Magdolna direkt a magyar alkotók tiszteletére öltözött bokától derékig képregénybe.

A cseh képregény legnagyobb újkori sikere az Alois Nebel, Életem című alkotás. A kiugróan magas eladások következményeként animációs film is készült az anyagból.


A német precizitás újabb iskolapéldájával találkoztunk a kiállítás folyosóján: a Goethe Intézet ezekben a masszív, felcímkézett ládákban juttatta Bukarestbe a képeket.

A német szekció egyértelmű sztárja Reinhardt Kleist volt, akinek Johnny Cashről szóló képregényéről már itt, a blogon is ejtettünk szót.

Láthattunk tőle sci-fi képregényt...

... Fidel Castro életét feldolgozó képregényt...

... és hosszabb havannai látogatásának képregényes naplóként való feldolgozását.

A kiállítótermen kívül is akadt azért látnivaló. A Román Építészeti Társaság épülete ízléstől függően vált ki erős reakciót a gyanútlan járókelőből. Számomra egyedüli magyarázatnak az látszik, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia követségeként, később a Securitate központjaként működő épülten a múlttal való szakítás jegyében így igyekeztek bosszút állni.

Egy kifejezetten párizsi hangulatú könyves- és zenebolt, ami képregényes készletével a szalon teljes időszakára kitelepült a Nemzeti Színház galériájába.

No comment.

1 megjegyzés:

wicklowbetyár írta...

Kaki az ultimate military bolt :)
Egyébként remek a beszámoló és nagyon tud ez a Reinhard Kleist.